KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hotel Transylvania 3: Szörnyen rémes vakáció

Varga Zoltán

Hotel Transylvania 3: Summer Vacation – amerikai, 2018. Rendezte: Genndy Tartakovsky. Írta: Michael McCullers és Genndy Tartakovsky. Zene: Mark Mothersbaugh. Gyártó: Columbia Pictures / MRC. Gyártó: InterCom. Szinkronizált. 97 perc.

 

Vakációra megy a Drakula család: nem vicc kezdődik így, hanem a hat éve startolt Hotel Transylvania-animációk legfrissebb felvonása, amelyben a szörnyfogadót üzemeltető erdélyi vámpírgrófot viszi és kíséri kikapcsolódni nem csak szűkebb családja, de valamennyi híres-neves monstrumtársa, akiket az előző részekben megismerhettünk. Ám a luxushajóra helyezett szörnyparti nem csupa móka és kacagás, a kalandokból az érzelmi szál éppúgy nem hiányzik, mint a veszedelmek elhárítása, sőt a kettő összekapcsolódik: Drakula azzal a hölggyel „dingel” (azaz belehabarodik első látásra), aki dédapja örökébe lépve elpusztítani készül a szörnyeket.

Minthogy a Hotel Transylvania 3-nak már nem kell bíbelődnie a szörnykarikatúrák jellemzésével, és a főellenség, a Bram Stoker-örökségből előlépő Van Helsing fölvezetését is lezavarja a nyúlfarknyi, ám annál pörgősebb prológusban, többnyire felesleges kitérők nélkül arra koncentrálhat, ami eddig is a sorozat erőssége volt: a fergeteges tempóban szervírozott vizuális humorra. Genndy Tartakovsky, a groteszk infantilizmust az abszurd komédiával összeboronáló Dexter laboratóriuma-tévészéria szülőatyja jegyzi az új részt is, melynek laza cselekményvezetése minden eddiginél nyilvánvalóbban szolgál puszta ürügyként az epizodikus gegek felfűzésére – és éppen ezért (no meg a Drakulát szinkronizáló Adam Sandler jellegzetes kelléktárának visszafogott alkalmazásáért) üdítőbb az összkép, mint az előzmények esetében. A Hotel Transylvania 3 könnyedén helyez egymás mellé Magritte-festményt idéző figurákat és ógörög eredetű motívumokat, pompás Szörnyecskék-paródiát és holdfényes kirándulást a lakatlan szigeten – a táncparketten parádézó, a tenger mélyén lubickoló vagy éppen ezer veszély elől menekülő szereplők hiperaktív mozgásformái pedig mindvégig mívesek és mulatságosak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/09 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13814