KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Taxi 5

Huber Zoltán

Taxi 5 – francia, 2018. Rendezte: Franck Gastambide. Írta: Luc Besson, Stéphane Kazandjian és Franck Gastambide. Kép: Vincent Richard. Szereplők: Franck Gastambide (Sylvain), Malik Bentalha (Eddy), Bernard Farcy (Gibert), Edouard Montoute (Alain), Sand Van Roy (Sandy). Gyártó: EuropaCorp / T5 Production. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 104 perc.

 

A globálisan piacképes európai kommerszfilm újrakalibrálásával Luc Besson a rókabőr-gyártást is fix pályára állította. Igaz, húsz évvel az áramvonalas első és tizeneggyel a lefulladó negyedik után az újabb fehér taxit talán ő maga sem látta jönni. Bár az eredeti alkotógárda (néhány mellékszereplőt leszámítva) messzire elkerülte, az ötödik kör többé-kevésbé a sokadik újrafelhasználástól elvárható minimumot hozza. A már alapjáraton is túlpörgetett gall akcióvígjátékot a suttyóhumorban utazó, hazai pályán kimondottan népszerű Franck Gastambide porolta le. Az író-rendező-főszereplő az első rész kedélyesen nacionalista rendőrfricskáját ízléstelen gegekkel, a ripacskodás jellegzetesen francia válfajával és némi finomhangolással meséli újra.

A Ferraris rablóbanda után nyomozó, botcsinálta marseilles-i páros története amolyan aranyfogú taxishiénaként törtetve térdig gázol a kutyagumiban és a hányásban, a szélvédőre tapadó farpofák mögött néha azért megcsillan a fény. Kapunk például egy tényleg vicces éttermi jelenetet és Gastambide a legendás Peugeot csomagtartójában is becsempészi az arabokat és kisnövésűeket fetisizáló különös szerzői világát. Elsősorban a célközönség közvetlen igényeit szolgálja ki, de a verbális kakaskodás és a menetrendszerű autópornó mögött nemesebb szándékok is felsejlenek. A főhőst leszámítva Marseille városában minden őslakos francia agyatlan kretén, az ész és a szépség birtokosai kizárólag a bevándorlók leszármazottai. Az Uber szabadlelkű sofőrjei, az összetartó, mindent megoldó kedves zsiványok legyintve kerülgetik a visszataszító, botladozó idiótákat. A cél világos, a káros előítéleteket ellenkező előjelű sztereotípiákkal felszámolni kívánó módszer mégis bizarr. A kitartó rajongókat az efféle ellentmondások és bárdolatlanságok a legkevésbé sem zavarják. Megkapják, amiért jöttek és még mindig vannak annyian, hogy a hatodik fuvarjuk is biztosítva legyen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/06 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13676