KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Éjszakai játék

Tüske Zsuzsanna

Game Night – amerikai, 2018. Rendezte: Jonathan Goldstein és John Francis Daley. Írta: Mark Perez. Kép: Barry Peterson. Zene: Cliff Martinez. Szereplők: Jason Bateman (Max), Rachel McAdams (Annie), Kyle Chandler (Brooks), Billy Magnuse (Ryan), Kylie Bunbury (Michelle). Gyártó: Aggregate Films / Davis Entertainment / New Line Cinema. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 100 perc.

 

A többszöri fogyasztásra is ajánlható Förtelmes Főnökök-filmek írópárosa legújabb munkájával, az Éjszakai játékkal egyenesen megnemesíti a „lakossági vígjáték” fogalmát – intellektuális próbatételre épülő, kompakt bűnügyi szállal, frappáns csavarokkal ellátott, váratlanul könnyed és jóleső humorú komédiájuk kellemes meglepetés. Az egyetlen éjszaka alatt lezajló flúgos futam főszereplői egy csapat társasjátékbolond jóbarát, középpontban az igazi megszállott párossal, Max-szel és Annie-vel, akiknek életét Max bátyja, a pökhendi nagymenő, Brooks keseríti meg. Az öccsét örök versengésbe kényszerítő alfahím egy este új kihívás elé állítja a társasozó csipet-csapatot: a tál rágcsa és szolíd Activity helyett egy fiktív emberrablási ügy megoldása vár rájuk – főként az elnyomott, kisöccs-komplexusoktól vergődő Maxre.

A forgatókönyv írópárosa meglehetősen önreflexíven viszonyul saját hőseihez: John Francis Daley és Jonathan Goldstein filmek iránti rajongása igen hasonló a szereplők játékőrületéhez, mint ez az első Förtelmes-darabból is kiderült, ahol az Idegenek a vonaton gyilkosságcseréjét ötvözik számtalan filmes idézettel Keresztapától a Good Will Huntingig. Az Éjszakai játék alaphelyzetével ezúttal egy kortárs nagymestert, David Finchert idézik: az immár szerzői kézjegynek tekinthető, egyszerre elnyomó cselszövő és áldozat szerepben feltűnő (förtelmes) főnök figura a Játsz/ma manipulátor öccs-karakterével olvad össze, aki szintén egy rázós éjszakai próbatétellel lepi meg testvérét. A zárt helyiségekből való szökés és az időkorlátos szerkezet a klausztrofób hangulatú Pánikszobára gondol vissza szellemes hangulatban, sőt konrét motívumok formájában a karcos-klasszikus Harcosok klubja is beköszön. Az ötletesen és gondosan összeválogatott elemeknek és az és igazán szerethető geek-figuráknak köszönhetően a végeredmény egy izgalmas és csillogó humorú egyéjszakás jutalom-játék.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13650