KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Sokkal több, mint testőr

Lovas Anna

The Hitman’s Bodyguard – amerikai, 2017. Rendezte: Patrick Hughes. Írta: Tom O’Connor. Kép: Jules O’Loughlin. Zene: Atli Örvarsson. Szereplők: Ryan Reynolds (Bryce), Samuel L. Jackson (Darius), Salma Hayek (Sonia), Gary Oldman (Dukovich), Elodie Young (Amelia). Gyártó: Millennium Films / Skydance Media. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 118 perc.

 

A Deadpool pofátlan anti-szuperhősének hatalmas sikerű alakítása óta felfelé ívelő, ám a „tripla A-besorolású” sztárstátusznak még csak sarokról integető Ryan Reynolds és a „mothefucker”-t saját nyelvként használó Samuel L. Jackson leszerződtetése a Sokkal több mint testőrbe a maximum volt, amit a produkciós cég tehetett a filmért. Kár, hogy ennél több nem nagyon történt az ausztrál Patrick Hughes (Red Hill,The Expendables 3.) akciófilm-rendező idei nagyjátékfilmjében.

Önparódiának (is) szánt, eltúlzott akciójelenetek és nevetségessé tett romantika kíséri két főszereplőnket; a rakétavetők között könnyűszerrel átszlalomozó, pofátlanságában is szerethető bérgyilkost, és a védelmére állított hajdani elit-, ám mostanra lecsúszott testőrt. Kettősük egy fehérorosz diktátor gyilkos hadjárata elől menekülve szelik át Európa nyugatibb felét: miközben megpróbálják néhol tényleg nevettető, néhol inkább csak kínos poénok között nem kinyírni egymást, közösen megválaszolják az élet nagy kérdéseit, legyen szó erkölcsről, a jó és a rossz viszonyáról, vagy a szerelemről. Persze sosem túl komolyan, nehogy elbillenjen a mérleg nyelve a minidrámák felé az akció helyett, plusz a film készítői a korlátozott költségvetést kihasználva a létező összes, emberi transzportálásra alkalmas eszközre ráültethessenek egy kaszkadőrt, aki karambolozik, zuhan, robban, vagy éppen motorcsónakon száguld végig az amszterdami kanálisokon. Bár a Ryan Reynolds és Samuel L. Jackson között meglepően jól működő kémia végig kitart a majdnem kétórás játékidőn, még ez a se veled-se nélküled bromance sem segít megfeledkezni a semmitmondó történetről, a jelentéktelen mellékszereplőkről (kivéve talán a bérgyilkos feleségét alakító Salma Hayeket) és a bugyuta humorról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/10 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13397