KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hetedik fiú

Sepsi László


Seventh Son – amerikai, 2014. Rendezte: Szergej Bodrov. Írta: Joseph Delaney regényéből Steven Knight és Charles Leavitt. Kép: Newton Thomas Sigel. Zene: Marco Beltrami. Szereplők: Jeff Bridges (Gregory), Ben Barnes (Tom), Julianne Moore (Malkin), Alicia Vikander (Alice). Gyártó: Legendary Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 102 perc.

Miközben Jégvarázstól Demónáig már a Disney is egyre nagyobb kreatív energiákat fektet nőábrázolásának revíziójára, önálló és független hercegnőkre cserélve korábban a patriarchális berendezkedésnek kiszolgáltatott hableányait, A hetedik fiú másodvonalból támadó fantasyjét láthatóan elkerülte a korszellem. Szergej Bodrov filmjében a bunkó-de-azért-szeretjük szörnyvadász (Jeff Bridges Nicolas Cage-üzemmódban) sörbűzös vehemenciával vet máglyára minden útjába akadó boszorkányt, ha pedig éppen banya nincs kéznél, mongol medveembereket és más, többségükben keleti származású mitológiai lényeket koncol halomra. A Joseph Delaney könyvsorozatából (Wardstone-krónikák) összetákolt mozi a másság és az idegenség leegyszerűsítő ábrázolásával a témában rejlő bármiféle drámai potenciálról is lemondott: szemben Andrzej Sapkowski ugyanezt az alapötletet szintén akciódúsan, de árnyalt háttértörténettel és morális határhelyzetekkel kidolgozó Vaják-szériájával (és az abból készül videójátékokkal), A hetedik fiú fogyóeszközzé degradált rémei, habár számos akad belőlük a százperces játékidő során, egytől egyig csak szomorú sorsukra váró, egzotikus látványelemek. Ugyan a címben jelzett új segédjének köszönhetően a fináléra a veterán boszorkányvadász is visszavesz nőgyűlöletéből – így valójában nem az ifjú örökös, hanem mentorának fejlődéstörténetét látjuk –, eddig a pontig pazarlóan a darálóba vetett ötletek és mellékkarakterek tetemein keresztül vezet út. A repetitív akciójelenetekkel és a vérhold fényénél vérmuffint falatozó boszorkányokkal Timur Bekmambetov (Abraham Lincoln, a vámpírvadász) után egy újabb jobb sorsra érdemes orosz rendező vérzett el a hollywoodi bérmunkában: ahogy hősei is a „kiálló szöget be kell verni” szellemében járják a középkori vidéket, úgy A hetedik fiúból is sikerült kipurgálni minden invenciót.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12194