KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Web-mozi

Chili vagy Mango

Reformkonyha

Kránicz Bence

Az interaktív websorozat a digitális közegben is a hagyományos játékfilmes nyelvet beszéli.

Amikor a ’60-as évek elején William Castle amerikai rendező-producer kis szavazócédulákat osztott szét legújabb bemutatója, a Mr. Sardonicus vállalkozó kedvű nézői között, aligha sejtette, hogy fél évszázaddal később néhány alacsony költségvetésű produkció ugyanehhez az ötlethez folyamodik majd a nézők figyelméért folyó, egyre élesedő harcban. A szagos mozitól a mozgó ülésekig minden elképzelhető gimmickkel kísérletező, a 4DX-szel súlyosbított kortárs mozizás prófétájának is tekinthető Castle a Mr. Sardonicus esetében arra adott lehetőséget a közönségnek, hogy eldöntsék, a címszereplő túlélje-e a filmet, vagy halállal lakoljon bűneiért (rossznyelvek szerint az első verziót le sem forgatták), a legújabb hazai interaktív sorozat, a Chili vagy Mango viszont ennél szelídebb kérdésekkel bombázza a nézőt. A műfaj romantikus vígjáték, így aztán az okostelefon képernyője előtt arról dönthetünk, hogyan alakuljon hőseink aktuális randija. Az egyenként nagyjából hétperces epizódokban felváltva követhetjük nyomon Zénó, az ételkritikus és Lili, a cukrászlány ismerkedési kísérleteit, de a jelenetek adott pontjain magunk is beleszólhatunk a történésekbe, kattintással választva a vakmerő csábítási kísérlet és a humoros riposzt, az udvarias füllentés és a határozott elutasítás között.

Az elmúlt egy-két évben örvendetes módon több hazai kezdeményezés is született, amely érvényesülni kívánt a netes websorozatok, egyperces YouTube-mozik és közösségi oldalakon terjesztett vírusvideók áradatában, legyen szó komoly médiacég által megrendelt tiniszériáról (Gimi, Csalfa Karma), gótikus horrorokat megidéző független próbálkozásról (Aura) vagy műsorajánlóként felhasznált műfajjátékokról (FilmSzeretők). Talán ez utóbbi szkeccs-sorozathoz lehet a leginkább hasonlítani a Chili vagy Mangót, amennyiben itt is férfi-nő párosok által előadott helyzetgyakorlatokról van szó. Az egy helyszínen, különböző divatos budapesti éttermekben játszódó, a soros főszereplő (a Szegedi Nemzeti Színházban játszó Poroszlay Kristóf, illetve a Gimiben feltűnt Michl Júlia) mellett egy-két mellékfigurát felvonultató epizódokban kevés összetevőre kell odafigyelni, de éppen emiatt hibázni is könnyű. Az Ipacs Gergely rendező és Lőrincz Nándor író által kitalált széria legüdítőbb vonása éppen az, hogy nagyfokú profizmussal tartja be a romkom-szabályokat: pergő ritmusban érkező, életszagú dialógusok, kisképernyőn is atmoszférateremtő hatású, meleg tónusú képek (Hartung Dávid operatőri munkája), és jól megválasztott színészek teszik szerethetővé a sorozatot.

Üdvözlendő, hogy az alkotók nem elégszenek meg a digitális környezet által lehetővé tett interakció nézőcsalogató reklámötletével, és a hagyományos játékfilmes építkezésre is komoly figyelmet fordítanak. Az érezhetően egymásnak teremtett, ám mindeddig külön utakon járó főhősök alakjában nem az úttörők kalandvágya, hanem a középszertől való távolságtartás igénye tükröződik. A központi metaforaként tálalt ételekhez való viszonyulásukat tekintve a minőség iránt elkötelezett Zénó és a lisztérzékenysége folytán az átlagos termékeket elkerülő Lili hozzáállása is arról árulkodik, hogy a Chili vagy Mangó készítői a videómegosztókra jellemző zónaadagok világában is a jól ismert játékfilmes dramaturgia házias ízeire esküsznek.

 

Chili vagy Mango – magyar, 2013. Rendezte: Ipacs Gergely. Írta: Lőrincz Nándor. Kép: Hartung Dávid. Szereplők: Michl Júlia (Lili), Poroszlay Kristóf (Zénó), Fullajtár Andrea, Réti Adrienn, Keresztes Tamás, Trokán Nóra, Stefanovics Angéla és Kovács Lehel. Gyártó: FilmDrops Produkciós Kft. Letöltés: www.filmdrops.hu.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/11 41-41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11649