KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Üss vagy fuss

Varró Attila

Hit and Run – amerikai, 2012. Rendezte és írta: Dax Shepard és David Palmer. Kép: Bradley Stonesifer. Zene: Robert Mervak és Julian Wass. Szereplők: Dax Shepard (Yul), Kristen Bell (Annie), Tom Arnold (Randy), Bradley Cooper (Alex), Michael Rosenbaum (Gil). Gyártó: Panay Films / Primate Pictures / Kim and Jim Productions. Forgalmazó: Big Bang Media. Feliratos. 100 perc.

Az „amerikai független film” szókapcsolat hallatán a rutinosabb filmrajongóknak elsősorban kisköltségvetésű, érzékeny filmdrámák képsorai peregnek fel a mentális vásznakon, netán huszonéves hipsterek párkapcsolati szájtépései – de a legritkább esetben dübörgő autós üldözések, mókásan bevert orrok és nyugdíjas swinger-partik egy motelszobában. Az MTV-s átverős showkból (Punk’d), tévés családsorozatokból (Vásott szülők) és bizarabb romkomokból (Anyám, The Freebie) ismert komikus, Dax Shepard második nagyjátékfilmjével bebizonyította, hogy nem csupán kínos mockumentary-t lehet összehozni egy filléres akciófilm ötletéből (Brother’s Justice), de a vágyálom akár meg is valósítható – ha van hozzá egy működőképesre megírt forgatókönyv, pár dögös verda a mélygarázsban, fél tucat jó nevű hollywoodi színészhaver, és ha történetesen Kristen Bell mellett ébredhet az ember reggelente.

Az Üss vagy fuss barkács-akciókomédiája nem lesz a 21. század Ágyúgolyó futama, de komoly esélyekkel indulhat a Tiszta románc-klónfilmek Burt Reynolds különdíjáért: a bosszúszomjas bankrabló-cimborák, idegbeteg exek és meleg rendőrök elől 1967-es Lincoln Continental álomautóban menekülő szerelmespár vidéki hajszafilmje rutinosan hozza a poszt-tarantinós gengszterfilmek duma-akció-duma-akció dramaturgiáját, tisztes kaszkadőrmutatványokat produkál a gyorsvágásos, digitáleffektes kortárs trend ellenében és pont annyi politikailag inkorrekt geget tartalmaz két romantikus évődés között, amitől még működik karcosabb randifilmként. Ráadásul az amerikai indie-filmek önvallomásos elkötelezettsége is feldereng az akciók hátterében: Shepard saját eseménydús ifjúkorát eleveníti fel a fészerből előszedett fallikus sportjárgánnyal, hogy egy utolsó óriási tombolás után hátrahagyja kibelezve és összetörve egy motelparkolóban, együtt a buzizós beszólásokkal és rosszéletű haverokkal – majd egy sírig tartó, felnőtt párkapcsolat reményében távozzon a szalmaszőke álomnő oldalán a nagyvárosi jövő felé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/10 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11287