KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Muppetek

Tüske Zsuzsanna

Muppets – amerikai, 2011. Rendezte: James Bobin. Írta: Jason Segel és Nicholas Stoller. Kép: Don Burgess. Zene: Christophe Beck. Szereplők: Jason Segel (Gary), Amy Adams (Mary), Chris Cooper (Richman), Rashida Jones (Veronica). Gyártó: Mandeville Films / Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Szinkronizált. 103 perc. 

Az elmúlt nyolcvan év során sok mindenki fia borja megfordult már Walt Disney csillagporos kastélyában: a vendéglistáról az illusztris plüsstestűek sem maradhattak le, különösen, ha olyan legendás múltú bábsztárokról van szó, mint a Muppet-show társulata. Breki, Topi, Miss Röfi és társaik az elmúlt húsz évben többször is eleget tettek a meghívásnak – 2011-ben pedig már karácsonyi apropó sem kellett hozzá, elég volt egy közelmúltbeli mérsékelt Disney-siker, amely adta magát a muppetosításra a mostanság főleg újrahasznosításokból gazdálkodó mikiegér-gyárban.

A Blues Brothers-féle bandaegyesítő dzsemborikat követő történet hősének, Walternek majdnem tökéletes az élete: boldog családban él, szerető bátyjával, Gary-vel, ám sajnos – bábkülseje miatt – egyetlen barátja sem akad. Egy nap tévénézés közben végre hasonszőrűekre talál: ahogy megpillantja a Muppet-show szereplőit, elkötelezett rajongóvá válik, majd hamarosan, egy Gary-vel tett hollywoodi kirándulás során szembesülhet is az imádott Brekivel – valamint a szomorú ténnyel, hogy egy olajra éhes, gonosz milliomos porrá zúzná a nagy múltú Muppet Stúdiót. Egyetlen esélyük összeszedni a régi csapatot egy életmentő show erejéig, ami azonban korántsem egyszerű dolog, így aztán a tarka banda tagjai hamarosan fontos döntések elé kerülnek.

A Muppetek klasszikus minták alapján épül fel verbuválós zenés filmmé, amiben nincs is semmi kivetnivaló – a Disney Királyság udvartartása azonban nem sok energiát pazarolt a meseszövésre, inkább egy saját gyártású készáru, a 2002-es A házimaci cselekményvázán cserélte a medvebőrt színes szőrkavalkádra. Az önplagizálás szerencsére nem tompítja a show fényeit: a klasszikus Muppet-adások parodisztikus hangvételének és bájos humorának megőrzése, a különböző „anyagú” karakterek közti ügyes párhuzamok megteremtése és a régi mag friss báb- és élőszereplőkkel való kiegészítése (élen a Disney hercegnő-modort kiválóan hozó Amy Adams-szel) az alkotókat végül megóvta a műfaji rovótól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10978