KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/január
POSTA
• Schéry András: A tangó társastánc

• Lukácsy Sándor: Történelmi handabanda Hanyatt-homlok
• Koltai Tamás: Tschikosch film Hosszú vágta
• Koltai Ágnes: Pesti Taigetosz
• Márton László: A Gumimegváltó E. T. (A Földönkívüli)
• Matos Lajos: A valószínűtlen lehetséges A tudományos-fantasztikus filmről
• Ágh Attila: Indiai történelem – kezdőknek Gandhi
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A maiak és Pasolini Mannheim

• Fáber András: Költő kamerával Jean Cocteau és a film
• N. N.: Jean Cocteau filmjei
• Deák Tamás: Álomfejtés Antonioni és Cocteau
• Karcsai Kulcsár István: Színes tintákról álmodott Emlékezés Ranódy Lászlóra
LÁTTUK MÉG
• Zsilka László: A zöld kabát
• Harmat György: Donald kacsa és a többiek
• Kapecz Zsuzsa: Gallipoli
• Varga András: Hé, élet!
• Peredi Ágnes: D. B. Cooper üldözése
• Csantavéri Júlia: Két fiú gitárral
• Ardai Zoltán: Bockerer
• Jakubovits Anna: A barátod akarok lenni
• Lalík Sándor: A matróz, a kozák és a hamiskártyás
• Greskovits Béla: Vabank
• Gáti Péter: Kína-szindróma
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Magyar Általános Szórakoztató
• Szilágyi János: Mondják a másokét Beszélgetések tévébemondókkal
KRÓNIKA
• N. N.: Szijj Miklós (1936–1983)
• N. N.: Fifilina József (1926–1983)
KÖNYV
• Lajta Gábor: A jövő népművészete

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gyertek el a Mennyországba!

Fáber András

 

„Hát miféle tábor ez? Tábortűz sincs, és egy cserkészt se látok!” – fakad ki a második generációs japán-amerikai kiskamasz, amikor a második világháború idején (Pearl Harbor bombázása után) fogadott hazájában egész családjával együtt táborba terelik.

A kisebbségi sors, a befogadó haza gyanakvó, sőt mostoha magatartása, a bevándorolt etnikum kétlelkűsége – megannyi aktuális gond Kelet-Közép-Európában: Alan Parker új filmjének témája számos „áthallást” kelt az itteni nézőben. A reklámszakmából jött rendezőnek többedik nemes indítékú alkotása ez (emlékezhetünk jó öt évvel ezelőttről a Birdy címűre, mely vádirat volt a vietnami háború ellen). A jó szándék (nemrég még úgy illett volna írni: baloldaliság) mint korábban, Parkernél ezúttal is némi konvencionalizmussal és terjengősséggel párosul. Lassú realista hömpölygéssel bomlik ki előttünk az ír származású elcsapott mozigépész és Amerikában – Los Angeles „Little Tokyo” negyedében – élő japán felesége megható története. Kapunk némi krajcáros ideológiát („a nagyhalak megeszik a kishalakat” ) és vérlázító igazságtalanságokkal kerülünk szembe („Kaliforniában japán nem mehet nem japánhoz”).Erkölcseinket Parker filmje jobban nemesíti, mint esztétikai érzékünket – ennél nagyobb baj sose essék a filmszakmában!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/09 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4198