KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/december
• Létay Vera: Neobarokk Mennyei seregek
• Szilágyi Ákos: Morbiditás és burleszk Kutya éji dala
• Bársony Éva: „Tiszta és balek hittel...” Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Varga F. János: Királygyilkosság Marseille-ben Beszélgetés Bokor Péter új filmjéről
• Deák Tamás: Kései barátság Huszárik Zoltán megidézése
• Takács Ferenc: Egy válság anatómiája? Az új angol filmről
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Költészet és retorika Santiago Alvarez filmjeiről
• Simor András: A dokumentarista legyen újságíró Budapesti beszélgetés Santiago Alvarezzel
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Sanghajtól Brazíliáig Figueira da Foz
• N. N.: Madeirai dokumentumok Az első nemzetközi filmrendezőtalálkozó
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: A hentessegéd
• Harmat György: Riki-Tiki-Tévi
• Ardai Zoltán: Álomvilág
• Gáti Péter: Flór asszony és két férje
• Deli Bálint Attila: Hózuhatag
• Deli Bálint Attila: Klute
• Gáti Péter: Aranygyapjú
• Bikácsy Gergely: A wilkói kisasszonyok
• Szentistványi Rita: Telitalálat
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A néző a képernyőn
• Nemes Nagy Ágnes: A folyt. köv. varázsa Kórház a város szélén
• Macskássy Kati: A rajzos trükkfilm szabadsága Utóhang Az animáció története című tévésorozathoz
KÖNYV
• Veress József: Klasszikusok öröksége Új szovjet filmkönyvekről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Véres sikátor

Pápai Zsolt

Blood Alley – amerikai, 1955. Rendezte: William A. Wellman. Szereplők: John Wayne, Lauren Bacall, Anita Ekberg. Forgalmazó: Warner Home Video. 111 perc.

 

William Wellman – a híres-hírhedt A közellenség és a trendindító Csillag születik rendezője – a harmincas évek Hollywoodjának művészi leleményességéről nevezetes alakja volt, aki aztán politikai töltetű művek bevállalásával lassan beleszürkült a precíz kismesterek tömegébe. Ám a dühös politizálás nem amortizálta teljesen tehetségét, és még pályája alkonyán is képes volt meglepő pillanatokkal teli filmet forgatni. 1955-ös Véres sikátor című opuszát ugyan nem jegyzik a klasszikusok értéktőzsdéjén, mégis érdemes némi figyelemre.

A filmet a hidegháborús klíma érlelte, a szinkronidejű történet a vörös Kínából egy amerikai tengerész segítségével Hongkongba menekülő falu lakóiról szól, halmozottan közhelyes dramaturgiával, de frivol műfaji kikacsintásokkal és a kor Hollywoodjában rendhagyónak számító ironikus stíllel. A cselekmény java a tengeren játszódik (a magyar cím a félrefordítás iskolapéldája), valójában azonban westernfilmet látunk, Wellman olyan pedantériával szedte leltárba a műfaji elemeket, hogy az a legnagyobb westernmestereknek is dicséretére vált volna. Az alapkonfliktus és annak kibontása, továbbá a tárgyi világ egyes elemei (például John Wayne kendője) kétséget kizáróan a műfajt idézik, sőt a hősök is, hiszen valamennyien egy-egy klasszikus westernszerepet vesznek magukra. Wayne kérges lelkű magányos sztalkere mellett ott találjuk az ő tisztes életre térítésének nemes feladatát vállaló nőt, a megváltásra váró kisközösség tagjait, valamint a barbarizmust képviselő antagonistákat – a műfaj obligát figurái közül senki sem hiányzik.

Wellman láthatóan nem hitvány hakniként fogta fel a produkciót, és sokat beletett magából, egyik kézjegyértékű trükkjét is bevetette. A közellenség kocsmabeli vendettája óta köztudottan nagy kedvvel igyekezett a nézők fantáziáját mozgósítani azzal, hogy kulcspillanatokban fontos információkat tartott vissza, és a vihar alatt a főhős ellen indított támadás jelenetében itt is megpróbálkozott ezzel. Bár kevésbé radikálisan és kisebb hatásfokkal tette, mint korábban annyiszor, örülhetünk neki, miként annak is, hogy a direkt politikai propagandát jószerivel kispórolta a filmből, és csupán a zárlathoz közeledve élt vele egyszer.

Extrák: két kisfilm a forgatásról; korabeli híradórészletek; John Wayne-filmek előzetesei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8836