KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/december
• Létay Vera: Neobarokk Mennyei seregek
• Szilágyi Ákos: Morbiditás és burleszk Kutya éji dala
• Bársony Éva: „Tiszta és balek hittel...” Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Varga F. János: Királygyilkosság Marseille-ben Beszélgetés Bokor Péter új filmjéről
• Deák Tamás: Kései barátság Huszárik Zoltán megidézése
• Takács Ferenc: Egy válság anatómiája? Az új angol filmről
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Költészet és retorika Santiago Alvarez filmjeiről
• Simor András: A dokumentarista legyen újságíró Budapesti beszélgetés Santiago Alvarezzel
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Sanghajtól Brazíliáig Figueira da Foz
• N. N.: Madeirai dokumentumok Az első nemzetközi filmrendezőtalálkozó
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: A hentessegéd
• Harmat György: Riki-Tiki-Tévi
• Ardai Zoltán: Álomvilág
• Gáti Péter: Flór asszony és két férje
• Deli Bálint Attila: Hózuhatag
• Deli Bálint Attila: Klute
• Gáti Péter: Aranygyapjú
• Bikácsy Gergely: A wilkói kisasszonyok
• Szentistványi Rita: Telitalálat
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A néző a képernyőn
• Nemes Nagy Ágnes: A folyt. köv. varázsa Kórház a város szélén
• Macskássy Kati: A rajzos trükkfilm szabadsága Utóhang Az animáció története című tévésorozathoz
KÖNYV
• Veress József: Klasszikusok öröksége Új szovjet filmkönyvekről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az óriásölő

Varró Attila

Jack the Giant Slayer – amerikai, 2013. Rendezte: Bryan Singer. Írta: Darren Lemke. Kép: Newton Thomas Sigel. Zene: John Ottman. Szereplők: Nicholas Hoult (Jack), Eleanor Tomlinson (Isabelle), Ewan McGregor (Elmont), Stanley Tucci (Roderick). Gyártó: New Line Cinema / Legendary Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 114 perc.

Manapság, hogy így Alkonyat után a klasszikus gyermekmesék CGI-olvasatai elsősorban a lány-célközönségre koncentrálnak (Alice, Hófehérke, Piroska), üdítő kivételt jelent egy 17. századi népmese-ciklus nagyköltségvetésű álomgyári feldolgozása, melyben egy serdülő fiúhős az első szerelmes érintés után hatalmas paszulyszárat növeszt az égig, ami vágyai elérhetetlen tárgyát bestiális óriáskanok birodalmába repíti és csupán akkor nyerheti el kezét, ha egy szent védőkorona megszerzésével és felhelyezésével engedelmes szolgájáva teszi a pusztító fenevadakat. Bryan Singer, aki hollywoodi karrierje során eddig is sokat tett a kamaszpanaszok szélesvásznú reflektálása és kollektív analízise terén, a szuperhős-tematika után végre megmerítkezik a bettelheimi ősforrásban és hagyományos szövésű young adult fantasy-jében a biztonságos tiniszex propagálásán túl a régi műfajerények mellett is hathatósan érvel.

Az Óriásölő ugyanis nem csupán azt őrzi meg a sok évszázados alaptörténetekből (eltekintve a régi Jack-mesék rafinált brutalitásától, ami inkább a Fűrész-szériához illene), ami annyi éven át vonzóvá tette őket, a néplélektani szimbolikától a hagyományos karakterektipológián át (jóságos öreg király, árva főhős) a klasszikus közösségi értékek femutatásáig, de a kortárs csábításoknak szembefeszülve nem rendeli a zsánersztori szempontjait a látvány érdekei alá – miként az Raimi tette légüres Óz-verziójában. Veretes kalandmeséje okosan strukturált (lásd a trükkös tükörszerkezetet az emberek és óriások világa közti átjárásokkal), ráérősen, mégsem vontatottan felmondott történetélmény, amelyben még a CGI-monstrumoknak is jut egy-egy hiteles pillanat. Singer neo-klasszikus pályaképét folytatva gazdagon illusztrált múltidézést kínál, ami IMAX-vetítőkben jóformán ismeretlen kincs: vertikális kalandjai immár nem ürügyként szolgálnak a térhatásra, pusztán serkentőként használja egy egészséges és kiadós multiplex-erekcióhoz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/04 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11423