KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/október
• Zalán Vince: Történelmi ingajárat Együttélés
• Koltai Tamás: Falusi Siegmund és Sieglinde
• Hegedűs Zoltán: Vektoranalízis Krzysztof Zanussi filmjei
• Kovács István: A létezés harmóniájáért Krzysztof Zanussi
• N. N.: Krzysztof Zanussi filmjei
• Feuer Márta: A halál tartósít, az élet elemészt Gaál István – készülő operafilmjéről
• Zsugán István: Brácsaversenyek, nem pop-slágerek Beszélgetés Maár Gyulával
• Greskovits Béla: Meghasonlott humánum Ólomidő
• N. N.: Eseménynaptár Ólomidő
• Zoltai Dénes: Vadonlakók operamániája, fényben és ellenfényben Fitzcarraldo
• András László: Egy világtörténelmi erkölcsbotrány Eltűntnek nyilvánítva
• Szilágyi Ákos: A fonák tudat meséi Panelsztori
• Fáber András: Színházi jelenetek háborús időben Az utolsó metró
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Észak dél mellett Taormina
• Zsugán István: Új szerzők, fiatal nemzetek Locarno

• Bódy Gábor: A fantom elment – a fantom visszatér Luis Buñuel
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Borsalino
• Lajta Gábor: Anna és a vámpír
• Harmat György: A két rodeós
• Varga András: Kémek a lokálban Őrült nők ketrece II.
• Kapecz Zsuzsa: A repülő szélmalom
• Soós Péter: A szép ismeretlen
• Harmat György: Hüvelyk Panna
• Kapecz Zsuzsa: A Szervezet
• Greskovits Béla: Prof. Kuruzsló
• Varga András: A tagrifti csata
• Zsilka László: Csak egyszer szeretünk
TELEVÍZÓ
• Szilágyi János: Hatvanhat – tizenhatodszor Beszélgetés Bán Jánossal
• Koltai Ágnes: Kísérlet a túlélésre A Fiatal Művészek Stúdiójáról
TÉVÉMOZI
• Hegedűs Zoltán: Egy halálraítélt megszökött
• Bikácsy Gergely: Jeanne d’Arc

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

David Lean (1908–1991)

N. N.

 

1991. április 16-án, Londonban, nyolcvanhárom éves korában meghalt David Lean angol filmrendező. 1908. március 25-én született Londonban. Apja mindvégig ellenezte fia vonzódását a filmszakmához, soha, egyetlen filmjét sem tekintette meg. David Lean 1926-ban kezdte pályafutását a Gaumont cég angliai filiáléjánál, a Lime Grove stúdióban, mint tea boy. Igazából 1942-ben debütált, az Őfelsége ha-jója társrendezőjeként. A negyvenes években Noël Cowarddal dolgozik együtt (Boldog halandók, 1943; Vidám kísértet, 1945 ). Első igazi sikere a Késői találkozás (1945), amelyet a kritika a legjobb neorealista angol filmnek nevezett; de emlékezetes Dickens-adaptációja is, a Twist Olivér (1947).

1957-ben, Sam Spiegel amerikai producer javaslatára készíti el Pierre Boulle regénye nyomán a Híd a Kwai folyón című filmjét, amelynek forgatókönyvét valójában a mac-carthyzmus fekete listáján szereplő Carl Foreman és Michael Wilson írta. Az eredmény: hatalmas kasszasiker és Oscar-díj. Ekkortól tekintik „az esemény-számba menő” szuperprodukciók rendezőjének. A Lawrence Arábiában (1962), a Dr. Zsivágó (1965) s az 1916-os ír szabadságharcot megelevenítő Ryan lánya (1970) fémjelzik munkásságát, sokan mégis az 1984-ben készült Út Indiába című filmjét tartják rendezői szemléletére legjellemzőbb alkotásnak. „Az egyetlen, amit szeretek: történeteket mesélni” – nyilatkozta Lean. Ebbéli képessége aligha tagadható, mégis: a kritika elsősorban mint konzervatív képzeletű, konzervatív gondolkodású rendezőt tartotta számon, aki nem egyszer az angol uralmi törekvések glorifikálójának mutatta magát alkotásaiban. Talán ezért is írhatta róla halálakor – egyszerre elismeréssel és iróniával – egyik kritikusa, hogy David Lean a nemzetközi filmélet Rolls Royce-a volt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/07 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4151