KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/október
• Zalán Vince: Történelmi ingajárat Együttélés
• Koltai Tamás: Falusi Siegmund és Sieglinde
• Hegedűs Zoltán: Vektoranalízis Krzysztof Zanussi filmjei
• Kovács István: A létezés harmóniájáért Krzysztof Zanussi
• N. N.: Krzysztof Zanussi filmjei
• Feuer Márta: A halál tartósít, az élet elemészt Gaál István – készülő operafilmjéről
• Zsugán István: Brácsaversenyek, nem pop-slágerek Beszélgetés Maár Gyulával
• Greskovits Béla: Meghasonlott humánum Ólomidő
• N. N.: Eseménynaptár Ólomidő
• Zoltai Dénes: Vadonlakók operamániája, fényben és ellenfényben Fitzcarraldo
• András László: Egy világtörténelmi erkölcsbotrány Eltűntnek nyilvánítva
• Szilágyi Ákos: A fonák tudat meséi Panelsztori
• Fáber András: Színházi jelenetek háborús időben Az utolsó metró
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Észak dél mellett Taormina
• Zsugán István: Új szerzők, fiatal nemzetek Locarno

• Bódy Gábor: A fantom elment – a fantom visszatér Luis Buñuel
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Borsalino
• Lajta Gábor: Anna és a vámpír
• Harmat György: A két rodeós
• Varga András: Kémek a lokálban Őrült nők ketrece II.
• Kapecz Zsuzsa: A repülő szélmalom
• Soós Péter: A szép ismeretlen
• Harmat György: Hüvelyk Panna
• Kapecz Zsuzsa: A Szervezet
• Greskovits Béla: Prof. Kuruzsló
• Varga András: A tagrifti csata
• Zsilka László: Csak egyszer szeretünk
TELEVÍZÓ
• Szilágyi János: Hatvanhat – tizenhatodszor Beszélgetés Bán Jánossal
• Koltai Ágnes: Kísérlet a túlélésre A Fiatal Művészek Stúdiójáról
TÉVÉMOZI
• Hegedűs Zoltán: Egy halálraítélt megszökött
• Bikácsy Gergely: Jeanne d’Arc

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Lázadók

Géczi Zoltán

Kings – amerikai, 2018. Rendezte: Deniz Gamze Ergüven. Szereplők: Halle Berry, Daniel Craig. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 98 perc.

 

Deniz Gamze Ergüven 2011-ben írta meg a Lázadók első forgatókönyvét, de finanszírozási nehézségek miatt csak 2016-ban indulhatott el a kamera; s miután a két időpont között sikerült egy César-díjat és egy Oscar-jelölést (a legjobb idegen nyelvű film kategóriában) begyűjtenie a Mustang című debütáló munkájával, immáron nemzetközi sztárokat (Halle Berry, Daniel Craig) is be tudott vonni a produkcióba. A Lázadók szerzői és fesztiválfilm, nem mainstream stúdióprodukció, de témaválasztása így is aggályosnak mondható: a török származású francia filmes az 1992-es South Central-zavargásokról, pontosabban egy, az adott Los Angeles-i városrészben élő afroamerikai család hányattatásairól óhajtott történelmileg hiteles, szociológiai igényű művet forgatni.

Ergüven végig keresi, de nem igazán találja a súlypontokat: igyekszik bemutatni a nyolc gyermeket egyedül gondozó hivatásos nevelőszülő kálváriáját, a különböző generációkhoz tartozó fiatalok hétköznapi vívódásait, a fekete környéket és a fekete közösséget, miközben a háttérben elhelyezett tévékészülékek a botrányos kimenetelű Rodney King-pert közvetítik, hogy biztosítva legyen a lassan kibontakozó konfliktus narratív háttere. Egyes jeleneteiben működik, akadnak megrázó és valóban vicces szkeccsek, de a sablonos karakterek nem válnak a tablószerű szerkezet előnyére. A felkavaró nyitány ereje s feszültsége gyorsan megtörik, a lehetetlenül idilli családi életképek mellett elsikkad a kétségbeesés és a rasszista erőszak egyébként hatásos ábrázolása, s miután a kulcsfontosságú jelenetekben nem jut messzebb a sztereotípiák és közhelyek felsorakoztatásánál, a film végső soron zavaros torzó marad. Az elhibázott alkotói döntések legkirívóbb esete, hogy az egyébiránt remekül játszó Halle Berryt az élet által jócskán megtaposott, falkányi gyermeket istápoló nevelőszülővel azonosítani még akkor is túlzó elvárás a befogadóval szemben, ha a fodrász, a sminkes és a kosztümös mindent megtett a kívánt hatás elérése végett. Ilyen ez a film: nem hibádzik az alkotói szándék, méltányolandó a feminista nézőpont, de egy feketékről szóló, szociológiai természetű, all american tragédia valahogy nem illik egy európai író-rendezőnő kamerájára.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/09 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13808