KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/október
• Zalán Vince: Történelmi ingajárat Együttélés
• Koltai Tamás: Falusi Siegmund és Sieglinde
• Hegedűs Zoltán: Vektoranalízis Krzysztof Zanussi filmjei
• Kovács István: A létezés harmóniájáért Krzysztof Zanussi
• N. N.: Krzysztof Zanussi filmjei
• Feuer Márta: A halál tartósít, az élet elemészt Gaál István – készülő operafilmjéről
• Zsugán István: Brácsaversenyek, nem pop-slágerek Beszélgetés Maár Gyulával
• Greskovits Béla: Meghasonlott humánum Ólomidő
• N. N.: Eseménynaptár Ólomidő
• Zoltai Dénes: Vadonlakók operamániája, fényben és ellenfényben Fitzcarraldo
• András László: Egy világtörténelmi erkölcsbotrány Eltűntnek nyilvánítva
• Szilágyi Ákos: A fonák tudat meséi Panelsztori
• Fáber András: Színházi jelenetek háborús időben Az utolsó metró
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Észak dél mellett Taormina
• Zsugán István: Új szerzők, fiatal nemzetek Locarno

• Bódy Gábor: A fantom elment – a fantom visszatér Luis Buñuel
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Borsalino
• Lajta Gábor: Anna és a vámpír
• Harmat György: A két rodeós
• Varga András: Kémek a lokálban Őrült nők ketrece II.
• Kapecz Zsuzsa: A repülő szélmalom
• Soós Péter: A szép ismeretlen
• Harmat György: Hüvelyk Panna
• Kapecz Zsuzsa: A Szervezet
• Greskovits Béla: Prof. Kuruzsló
• Varga András: A tagrifti csata
• Zsilka László: Csak egyszer szeretünk
TELEVÍZÓ
• Szilágyi János: Hatvanhat – tizenhatodszor Beszélgetés Bán Jánossal
• Koltai Ágnes: Kísérlet a túlélésre A Fiatal Művészek Stúdiójáról
TÉVÉMOZI
• Hegedűs Zoltán: Egy halálraítélt megszökött
• Bikácsy Gergely: Jeanne d’Arc

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Revans

Nevelős Zoltán

Revanche­ – osztrák, 2008. Rendezte és írta: Götz Spielmann. Kép: Martin Gschlacht. Szereplők: Johannes Krisch (Alex), Irina Potapenko (Tamara), Andreas Lust (Robert), Ursula Strauss (Susanne). Gyártó: Prisma Film / Spielmannfilm. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 117 perc.

Götz Spielmann, akinek korábbi bűnügyi filmjei, A szomszéd és az Idegenek az Osztrák Filmnapok keretében voltak láthatók Magyarországon, a 2009-ben Oscar-díjra is jelölt és egyébként számos fesztiváldíjjal kitüntetett filmje, a Revans úgy kezdődik, mintha Ulrich Seidl (Kánikula; Import/Export) nyomdokain újabb adalékkal szolgálna az osztrák társadalom alulnézeti portréjához, ám az etikailag és esztétikailag is vitatható bordélyházi jelenetsor után a cselekmény is és a filmnek az ábrázolt valósághoz való viszonya is új irányt vesz. Ahogy magában a bordélyban, a film egyes pillanataiban is pusztán nyers húsként vannak jelen a kelet-európai bevándorló lányok, de bizonyos mértékben a hazai pályán mozgó osztrák figurák sem részesülnek fennköltebb beállításban.

Egy bécsi kuplerájban afféle mindenesként dolgozik a börtönviselt Alex, aki titkos viszonyt folytat az egyik ukrán prostituálttal, Tamarával. A bordélytulajdonos karmaiból a szabadulást egy falusi bankfiók kirablásán keresztül képzelik el, ám az elképesztő naivitással kivitelezett akció során Tamara az életét veszíti. A helyszín Alex egyedül élő öregapjának faluja, itt, a tetthely közelében húzza meg magát a koranegyvenes férfi. Élete az egyik válaszút után rögtön újabb válaszutak elé ért: feldolgozni szerelmének halálát, rendezni kapcsolatát saját nagyapjával és kezdeni valamit a lelke mélyén fellobogó bosszúvággyal, hiszen a Tamara haláláért felelős rendőr ott él a szomszédban. Néhány markáns vonallal megrajzolt figura és a motivációk világosan felvázolt hálója által nyerünk képet egy városi és egy vidéki miliőről, amelyben a bűnügyi műfaj eszköztára nélkül is hatalmas a feszültség az emberi kapcsolatokban, és a feszültség abban az értelemben is kitart a film végéig, hogy nem tudjuk, vajon a műfaji logika vagy az emberi kapcsolatok dinamikája fogja-e eldönteni a befejezést.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/05 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10184