KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/szeptember
POSTA
• Veress József: Még egyszer a „kicsi, mérges öregúrról”
• Harmat György: Filmek és mozik
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmföldrajz Moszkva

• Dobai Péter: Oberst Alfred Redl
• Dobai Péter: Redl ezredes Részletek az irodalmi forgatókönyvből
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Trosin Alekszandr: A „hibbantak” dicsérete Tollvonások rezo Gabriadze arcképéhez

• Mezei András: Nemcsak Svájcban vannak Biglerek A csónak megtelt
• Takács Ferenc: Betegek, bolondok, magatehetetlenek Britannia Gyógyintézet
• Lukácsy Sándor: Szalma és csiriz Elcserélt szerelem
• Csantavéri Júlia: Tóparti történetek Vízipók-Csodapók
• Kézdi-Kovács Zsolt: Tiszta tekintet Közelítés Midzogucsi Kendzsihez
• N. N.: Midzogucsi Kendzsi a Magyar Televízióban bemutatott filmjei
• Kovács András Bálint: A gépfallosz és a kisember Párbaj. Változatok egy többértelmű allegóriára
LÁTTUK MÉG
• Barna Imre: Vidéki színészek
• Kulcsár Mária: Tűtorony
• Lalík Sándor: Eltűntek az élők közül
• Farkas Miklós: Gyilkos bolygó
• Lalík Sándor: Oktalan áldozatok
• Soós Péter: A néma front
• Ardai Zoltán: Tengerszem
• Lalík Sándor: Vigyázz, jön a vizit!
• Lajta Gábor: A festő felesége
• Kulcsár Mária: Álmodozás
• Vanicsek Péter: Feketepiac
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: A szegény tévé
• Bársony Éva: A felkiáltójel emberei Beszélgetés Radványi Dezsővel, a Dokumentumfilm Szerkesztőség vezetőjével
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: A divatfotótól a filmrendezésig

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Talen kardja

Tamás Amaryllis

Karmatikusan terhelt helyek, túlvilági lények, elmúlt életek felgyűlt salakja hivatott a látványos-misztikus rémmesefilmben hitelessé tenni a mindenkori hatalmi téboly létjogosultságát. Szellemek, kísértetek, démonszörnyek nyomasztó jelenléte fokozza a fokozhatatlant: a politikai viszályok káprázatát. A „valamikor régen”, „a varázslás fénykorában”, „valahol a világ végén” játszódó történetben gigászi harc folyik Titus Cromwell, Aragónia uralkodója, Richard király és Xusia, a feltámasztott Gonosz Varázsló között. Leköszörült fejtető, szétfröccsenő agyvelő, a keresztről önmagát lefeszítő hős (Talen) bénítóan traumatikus képei jelzik: e művet ajánlani és megtekinteni nem bizonyos korhatáron, hanem kórhatáron túl lehet.

Fölocsúdva a borzalmak ilyen töménységéből, azért el kell ismerni, hogy van benne két szívbemarkoló mondat. Az egyik a sátáni Cromwell szájából hangzik el – „A lázadás halott, én vagyok a hatalom” – és akkor Talen lejön a keresztről; a másik a tündöklő Alanáéból – „Végy engem, Uram!”... De aztán kiderül, hogy ez sem szép szenvedélyből, hanem taktikai okokból s belső heroizmusból mondatott.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/03 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=446