KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/szeptember
POSTA
• Veress József: Még egyszer a „kicsi, mérges öregúrról”
• Harmat György: Filmek és mozik
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmföldrajz Moszkva

• Dobai Péter: Oberst Alfred Redl
• Dobai Péter: Redl ezredes Részletek az irodalmi forgatókönyvből
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Trosin Alekszandr: A „hibbantak” dicsérete Tollvonások rezo Gabriadze arcképéhez

• Mezei András: Nemcsak Svájcban vannak Biglerek A csónak megtelt
• Takács Ferenc: Betegek, bolondok, magatehetetlenek Britannia Gyógyintézet
• Lukácsy Sándor: Szalma és csiriz Elcserélt szerelem
• Csantavéri Júlia: Tóparti történetek Vízipók-Csodapók
• Kézdi-Kovács Zsolt: Tiszta tekintet Közelítés Midzogucsi Kendzsihez
• N. N.: Midzogucsi Kendzsi a Magyar Televízióban bemutatott filmjei
• Kovács András Bálint: A gépfallosz és a kisember Párbaj. Változatok egy többértelmű allegóriára
LÁTTUK MÉG
• Barna Imre: Vidéki színészek
• Kulcsár Mária: Tűtorony
• Lalík Sándor: Eltűntek az élők közül
• Farkas Miklós: Gyilkos bolygó
• Lalík Sándor: Oktalan áldozatok
• Soós Péter: A néma front
• Ardai Zoltán: Tengerszem
• Lalík Sándor: Vigyázz, jön a vizit!
• Lajta Gábor: A festő felesége
• Kulcsár Mária: Álmodozás
• Vanicsek Péter: Feketepiac
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: A szegény tévé
• Bársony Éva: A felkiáltójel emberei Beszélgetés Radványi Dezsővel, a Dokumentumfilm Szerkesztőség vezetőjével
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: A divatfotótól a filmrendezésig

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Fiú a vonaton

Baski Sándor

The Boy on the Train – amerikai, 2016. Rendezte: Roger Deutsch. Írta: Randy Cashmere és Roger Deutsch. Kép: Kis Gravi András. Zene: Holtai Gábor. Szereplők: James Eckhouse (Roger), Tóth Barnabás (János), Szervét Tibor (Antal), Herczenik Anna (Kata), Wéber Kata (Eszter). Gyártó: Otto Films. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 80 perc.

 

Roger Deutsch formabontó filmjeinek summázata: semmi nem az, aminek látszik. Az amerikai születésű, de ma már Európában (jelenleg Budapesten) élő és alkotó rendező legtöbbször a dokumentum és a fikció határainak elmosásával kísérletezik. Saját, évekkel vagy olykor évtizedekkel korábban rögzített dokufelvételeit használja fel narrációs játékaihoz, olykor azzal az egyértelmű szándékkal, hogy a nézőt – ahogy a mockumentary műfajban szokás – megtévessze, vagy legalábbis összezavarja. Első Magyarországon forgatott játékfilmjében ennek a gyakorlatnak a morális aspektusaira reflektál.

A Roger névre keresztelt amerikai rendező a rendszerváltás környékén a magyar gyermekvasutakról forgatott. Több mint húsz évvel később visszatér Budapestre, hogy bemutassa a filmet, amelyben titokban rögzített felvételek is vannak (ezeket annak idején valóban Deutsch készítette). A vetítés után János, egy harmincas férfi megkeresi és azt állítja, ő az egyik rossz színben feltüntetett kisfiú a filmben. Szerinte Roger csúsztatott és hazudott, magyarázatot és bocsánatkérést követel. A rendező beleegyezik, hogy kettesben leutazzanak vidékre a férfi családjához, hogy menetközben tisztázhassák a félreértéseket.

A rögtönzött road trip elején Deutsch beinvitálja a suspense-t is a történetbe – alteregója arra gyanakszik, hogy János bosszút akar rajta állni –, amitől még a művészek felelősségét taglaló hosszas diskurzus is feszültséggel és téttel telítődik. A rendező ugyanakkor Roger szándékainak őszinteségét illetően is elbizonytalanítja a nézőt, aki joggal gyaníthatja: a filmes semmit nem bánt meg, és csak azért vállalta az utazást, hogy megfigyelje leendő exploitation projektje alanyát a „természetes környezetében.” Ugyanígy Deutsch álláspontja sem derül ki, ő csak a kérdéseket teszi fel. Filmje mégis bátor vállalás: az avantgárd kifejezésmódokról lemondva – a képi világ talán már túl konvencionális is – mindent a színészekre tett fel, és elsősorban a Jánost alakító Tóth Barnabásnak köszönhetően, bejött a számítása.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/09 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13354