KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/szeptember
POSTA
• Veress József: Még egyszer a „kicsi, mérges öregúrról”
• Harmat György: Filmek és mozik
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmföldrajz Moszkva

• Dobai Péter: Oberst Alfred Redl
• Dobai Péter: Redl ezredes Részletek az irodalmi forgatókönyvből
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Trosin Alekszandr: A „hibbantak” dicsérete Tollvonások rezo Gabriadze arcképéhez

• Mezei András: Nemcsak Svájcban vannak Biglerek A csónak megtelt
• Takács Ferenc: Betegek, bolondok, magatehetetlenek Britannia Gyógyintézet
• Lukácsy Sándor: Szalma és csiriz Elcserélt szerelem
• Csantavéri Júlia: Tóparti történetek Vízipók-Csodapók
• Kézdi-Kovács Zsolt: Tiszta tekintet Közelítés Midzogucsi Kendzsihez
• N. N.: Midzogucsi Kendzsi a Magyar Televízióban bemutatott filmjei
• Kovács András Bálint: A gépfallosz és a kisember Párbaj. Változatok egy többértelmű allegóriára
LÁTTUK MÉG
• Barna Imre: Vidéki színészek
• Kulcsár Mária: Tűtorony
• Lalík Sándor: Eltűntek az élők közül
• Farkas Miklós: Gyilkos bolygó
• Lalík Sándor: Oktalan áldozatok
• Soós Péter: A néma front
• Ardai Zoltán: Tengerszem
• Lalík Sándor: Vigyázz, jön a vizit!
• Lajta Gábor: A festő felesége
• Kulcsár Mária: Álmodozás
• Vanicsek Péter: Feketepiac
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: A szegény tévé
• Bársony Éva: A felkiáltójel emberei Beszélgetés Radványi Dezsővel, a Dokumentumfilm Szerkesztőség vezetőjével
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: A divatfotótól a filmrendezésig

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Jézus, mobil, fejvadászok

Alföldi Nóra

Les premiers les derniers – belga, 2016. Rendezte és írta: Bouli Lanners. Kép: Jean-Paul de Zaetijd. Zene: Pascal Humbert. Szereplők: Albert Dupontel (Cochise), Bouli Lanners (Gilou), Suzanne Clément (Clara), Michael Lonsdale (Jean-Berchmans). Gyártó: Versus Production. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 98 perc.

 

A belga filmipar egészen különös és ragyogó gyöngyszeme a világ filmgyártásának, már számok szintjén is csupa izgalmat produkál: fele akkora populációt szolgál ki, mint kis hazánk álomgyára, de többszörösen annyi művet termel évente (2014-ben több, mint száz flamand nagyjátékfilm látott napvilágot). Mindennek tetejébe ezek a filmek többségében rendkívül színvonalas, igazi gourmand darabok – nem hiába, a vizuális művészeteknek dicső hagyománya van a térségben.

Bouli Lanners egyike a színtér izgalmas szereplőinek: színészként immár több, mint hetven kredittel rendelkezik, rendezőként pedig eddigi négy nagyjátékfilmjével jegyet tudott váltani A-kategóriás fesztiválokra. A Berlinalén szép sikereket magáénak tudható Jézus, mobil, fejvadászok is érdekes darab: sajátságos western a szürke, nyirkos belga tájba helyezve, amelynek horizontális volta olyannyira elhatalmasodik a vásznon, hogy szinte elvész a néző idő és térérzete. Ebben az apokaliptikus sci-fi hangulatban két fejvadász egy pick-upban száguldozva egy mobiltelefont keres, amelyen kompromittáló felvételek vannak; egy kissé együgyű szerelmespár pedig menekülőben van. Útjukat gyanús megváltó figurák, haldokló szarvasok, mumifikálódott holttestek keresztezik, nyomukban kúszik pár gonoszabb vidéki surmó, akik karakterre úgy hatnak, mintha egy Coen-filmből szöktek volna át belga iparvidék futurisztikus senkiföldjére. Ezen a vidéken minden megtörténhet, ezt az érzetet erősítik a misztikus elemek, amelyek Max Von Sydow meglepetésszerű feltűnésével csapnak igazán izgalmas szürreáliába. Ami az ereje, az a gyengéje is a darabnak: az esetlegesség egy idő múlva kiszámíthatóvá válik. Lenners filmje igazán hangulatos tájkép, kicsit feszesebb tempóval, és némiképp karcosabb történettel valóságos remekmű is lehetett volna.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13080