KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/szeptember
POSTA
• Veress József: Még egyszer a „kicsi, mérges öregúrról”
• Harmat György: Filmek és mozik
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmföldrajz Moszkva

• Dobai Péter: Oberst Alfred Redl
• Dobai Péter: Redl ezredes Részletek az irodalmi forgatókönyvből
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Trosin Alekszandr: A „hibbantak” dicsérete Tollvonások rezo Gabriadze arcképéhez

• Mezei András: Nemcsak Svájcban vannak Biglerek A csónak megtelt
• Takács Ferenc: Betegek, bolondok, magatehetetlenek Britannia Gyógyintézet
• Lukácsy Sándor: Szalma és csiriz Elcserélt szerelem
• Csantavéri Júlia: Tóparti történetek Vízipók-Csodapók
• Kézdi-Kovács Zsolt: Tiszta tekintet Közelítés Midzogucsi Kendzsihez
• N. N.: Midzogucsi Kendzsi a Magyar Televízióban bemutatott filmjei
• Kovács András Bálint: A gépfallosz és a kisember Párbaj. Változatok egy többértelmű allegóriára
LÁTTUK MÉG
• Barna Imre: Vidéki színészek
• Kulcsár Mária: Tűtorony
• Lalík Sándor: Eltűntek az élők közül
• Farkas Miklós: Gyilkos bolygó
• Lalík Sándor: Oktalan áldozatok
• Soós Péter: A néma front
• Ardai Zoltán: Tengerszem
• Lalík Sándor: Vigyázz, jön a vizit!
• Lajta Gábor: A festő felesége
• Kulcsár Mária: Álmodozás
• Vanicsek Péter: Feketepiac
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: A szegény tévé
• Bársony Éva: A felkiáltójel emberei Beszélgetés Radványi Dezsővel, a Dokumentumfilm Szerkesztőség vezetőjével
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: A divatfotótól a filmrendezésig

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mr. Jones

Kovács Marcell

Mr. Jones – Mr. Jones, amerikai, 2013. Rendezte és írta: Karl Mueller. Kép: Mathew Rudenberg. Zene: Herwig Mauer. Szereplők: Jon Foster (Scott), Sarah Jones (Penny), Mark Steger (Mr. Jones), Faran Tahir (Az antropológus), Stanley B. Herman (Az idős újságíró). Gyártó: Preferred Content/Preferred Film & TV. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 90 perc.

 

A legcinikusabb slasher-filmek ellenszenves, a szigorú büntetésre rászolgáló hőseinek közvetlen leszármazottjait tisztelhetjük a Mr. Jones ifjú művész-párocskájában. A házi videós stílusban készült erdei horror főszereplői feladják városi életüket és a hegyekbe költöznek, hogy megfeneklett kapcsolatukat rendbe hozzák. Az ideggyenge Scott dokumentumfilmes ambíciókat dédelget, és Penny a természetfilmes projekt kedvéért parkolópályára állítja saját fotós karrierjét. A film a kényszeresen videózó Scott felvételeiből áll össze, és ezeken a fiatalok olyan sekélyes művészpalántákként jelennek meg, hogy az első perctől kezdve türelmetlenül várjuk a fák közül előbukkanó sorozatgyilkos háborús veterán remetét vagy az emberevő rozsomákot. De csak egy fekete csuhás, néma képzőművész bukkan fel, aki rőzsevesszőkből fabrikált félelmetes madárijesztőivel riogatja az erdő lakóit. Az események azután rémálomszerű fordulatot vesznek, és a hallucinációkban bővelkedő folytatás már sokkal inkább idézi az Útvesztőbent, mint az Ideglelést.

A rendezőként most debütáló Karl Mueller a kisköltségvetésű horror kedvelői számára ismerős lehet a Hasadás című, egyetlen légópincében játszódó, keservesen hosszú világvége-mozi írójaként. Szimpatikusan forrástakarékos filmjében ezúttal is előfordulnak érdekes gondolatok, némi igyekezettel akár a művészet feladatáról szóló eszmefuttatásként is értelmezhetőek a látottak. A film utolsó húsz percének zsibbasztó látomás-orgiája izgalmas befejezése lehetne a rendhagyó turista-horrornak, de mind képileg, mind üzenetében közhelyes, a szokásos kérdéseket veti csak fel. Amit látunk, vajon a valóság vagy látomás? Talán az egész történet a szereplők elméjében játszódik le? És meddig tart még?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11896