KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Tennessee Williams
• N. N.: Aleksander ¦cibor-Rylski
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A múlttal várandós jövő Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai

• Benedek Miklós: Kisfilmek mérlegen Jegyzetek a 23. miskolci filmfesztiválról
• Koltai Ágnes: Költői filmek alkonya Beszélgetés Simó Sándorral a miskolci filmfesztiválról
• N. N.: A 23. miskolci fesztivál díjai
• Vargha János: Holtponton Új népszerű-tudományos filmek
• Ágh Attila: Történelmi tudatzavar – másodfokon Titkos birodalmi ügyek
• Báron György: Otthontalan világ Szállást kérek
• Gábor Pál: Féllábbal Európában, féllábbal Ázsiában A nyáj
• Molnár Gál Péter: Humor-partizánok és gerilla-szatirikusok Csehszlovák vígjáték a televízióban
• Bárkány Katalin: A „Ló-opera” filmrendezője Prágai beszélgetés Oldřich Lipskývel
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Fényjel a hídnál
• Csantavéri Júlia: Szerelem nélkül
• Ardai Zoltán: Öld meg a sogunt!
• Farkas András: Kvartett
• Gáti Péter: A repülő
• Vanicsek Péter: Egy kényelmetlen tanú
• Vanicsek Péter: Gyanútlan gyakornok
• Harmat György: Ha a Föld nem lenne gömbölyű
• Gáti Péter: Ez igen!
• Kovács András Bálint: Georgia barátai
• Ardai Zoltán: A feleség
• Peredi Ágnes: Várkastély a Kárpátokban
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: A Tyl-színház árnyékában Arany Prága
• Lengyel Balázs: Alábecsült gyerekek Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Lajta Gábor: Színtelen portrék

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Marvel Kapitány

Kránicz Bence

Captain Marvel – amerikai, 2019. Rendezte: Ryan Fleck és Anna Boden. Írta: Geneva Robertson-Dworet, Anna Boden és Ryan Fleck. Kép: Ben Davis. Zene: Pinar Toprak. Szereplők: Brie Larson (Carol), Samuel L. Jackson (Nick Fury), Ben Mendelsohn (Keller), Jude Law (Yon-Rogg), Annette Bening (Mar-Vell). Gyártó: Marvel Studios / Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 124 perc.

 

Mikor elhagyattak mindenek, és Thanos, a bolygóközi hadúr csettintésre elpusztította a fél világot, Nick Fury kémfőnök Marvel Kapitány számát tárcsázta. Ez tavaly májusban történt, a Bosszúállók: Végtelen háború utolsó utáni jelenetében. Így harangozták be annak a szuperhősnek az érkezését, akinek nagyobb a hatalma, mint Vasembernek, Hulknak és Pókembernek összeadva. Hogy Marvel Kapitány miként bánik el Thanosszal, azt majd a következő Bosszúállókból tudhatjuk meg, előtte pedig Marvel-szokás szerint megnézhetjük a szuperhős eredettörténetét.

Mérget vehetünk rá, hogy ez a jobban sikerült film, nem a majdani Bosszúállók 4. Fárasztóan nagyszabású és látványos, de a cselekmény 25 százalékát kitevő űrcsaták nélkül bizonyára nem ütöttek volna zöld pecsétet a forgatókönyvre. A Marvel-filmeknél mindig az akciómentes egy-másfél órának van tétje: ha ott elég izgalmasak a karakterek és szellemesek a párbeszédek, netán átszűrődik valami a rendezők saját stílusából, úgy máris elégedettek lehetünk. A Marvel Kapitányt jegyző, szolid függetlenfilmes sikerekkel (Fél Nelson, A szerencse forgandó) büszkélkedhető Ryan Fleck – Anna Boden páros a kilencvenes évek-nosztalgiával különbözteti meg filmjét a többi hasonló produkciótól: címszereplőjük 1995-ben landol a Földön, hogy a saját múltja után nyomozzon. Így aztán a No Doubt, a Garbage vagy az R.E.M. korabeli slágerei szólnak, miközben a hősnő ronda földönkívülieket pofoz, vagy a bal szeme világát még épnek tudó Nick Furyval évődik. A Marvel Kapitány csúcspontjait Samuel L. Jackson és egy macskának látszó csápos szörnyeteg közös jelenetei adják, valamint a felhőtlen múltidézés. Egyébiránt a szokásos űropera-mederben maradunk: a DC Wonder Womanje után a Marvel is kipipálhatja a maga múltba helyezett, tehát a szuperhős-történelmet utólag feminizáló és újraíró hősnőeposzát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14066