KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Tennessee Williams
• N. N.: Aleksander ¦cibor-Rylski
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A múlttal várandós jövő Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai

• Benedek Miklós: Kisfilmek mérlegen Jegyzetek a 23. miskolci filmfesztiválról
• Koltai Ágnes: Költői filmek alkonya Beszélgetés Simó Sándorral a miskolci filmfesztiválról
• N. N.: A 23. miskolci fesztivál díjai
• Vargha János: Holtponton Új népszerű-tudományos filmek
• Ágh Attila: Történelmi tudatzavar – másodfokon Titkos birodalmi ügyek
• Báron György: Otthontalan világ Szállást kérek
• Gábor Pál: Féllábbal Európában, féllábbal Ázsiában A nyáj
• Molnár Gál Péter: Humor-partizánok és gerilla-szatirikusok Csehszlovák vígjáték a televízióban
• Bárkány Katalin: A „Ló-opera” filmrendezője Prágai beszélgetés Oldřich Lipskývel
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Fényjel a hídnál
• Csantavéri Júlia: Szerelem nélkül
• Ardai Zoltán: Öld meg a sogunt!
• Farkas András: Kvartett
• Gáti Péter: A repülő
• Vanicsek Péter: Egy kényelmetlen tanú
• Vanicsek Péter: Gyanútlan gyakornok
• Harmat György: Ha a Föld nem lenne gömbölyű
• Gáti Péter: Ez igen!
• Kovács András Bálint: Georgia barátai
• Ardai Zoltán: A feleség
• Peredi Ágnes: Várkastély a Kárpátokban
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: A Tyl-színház árnyékában Arany Prága
• Lengyel Balázs: Alábecsült gyerekek Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Lajta Gábor: Színtelen portrék

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Cimborák – Nádi szélben

Soós Tamás Dénes

Magyar, 1958. Rendezte: Homoki-Nagy István. Szereplők: Fickó, Pletyka, Nimród. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 77 perc.

 

„A film forgatása közben egyetlen állat sem sérült meg” – kereshetjük, de nem fogjuk fellelni ezt a ma már kötelező feliratot Homoki-Nagy István természet- és játékfilmjében. Lehet, hogy az ötvenes években még egyébként sem volt előirányozva, de él bennünk a gyanú: a Cimborákban pár tojás- és állatevést meglehetősen hűen vittek színre. A korabeli sajtó azonban nem a még engedékenyebb etikai normákon, hanem a fikciós elemek beemelésén lovagolt. Vagyis azért ítélték el a filmet, amiért az több mint fél évszázad távlatából is nézhető: a vizsla, a tacskó és a héja kitalált kerettörténete miatt, aminek köszönhetően a film túlmutat a kis-balatoni nádas élővilágának puszta bemutatásán. Habár a sztori nem nagy – eltévedt ebek igyekeznek haza, közben megismerkednek a nádas állataival –, ám Homoki-Nagy képes volt játékosan művelni azt, amit az amerikai álomgyár csak émelyítő giccsel: úgy mesélte el a két, emberi jellemvonásokkal felruházott kutya sztoriját, hogy mellesleg ismeretet is terjesztett.

A nádrengeteg élőlényeinek ismertetéséből mai szemmel ugyan hiányzik a Sivatagi show fanyar iróniája, de a korábbi Homoki-klasszikushoz, a Velencei Filmfesztiválon is díjazott Gyöngyvirágtól lombhullásighoz viszonyítva itt már megjelenik a humor. Ami persze olyan, amilyen (modoros), de a szöveg egyébként is inkább költői babérokra tör – és az egyre komorabbá váló film le is aratja azokat. Az egyenesen tragikus végkifejletbe már nem nehéz belelátni az ‘56-os forradalom leverését követő letargiát. Az expresszionista stílusban forgatott finálé az értelmetlen emberi pusztítást szögezi szembe a természet törvényeként felmutatott élethalálharccal. A Cimboráknak pont a pajkosság és a kíméletlenség alulhangsúlyozott kettőssége szavatolja különlegességét.

A hangnemen a folytatás enyhített: az 1960-as Hegyen-völgyön a vízesésen leszökkenő Fickóval már virtigli kalandfilm, aminek láttán Walt Disney is elismerően biccentene. Olyannyira, hogy Hubert Géza Wells állatidomár a Cimborák elkészítése után keveredett ki Hollywoodba és lett világhírű.

Extrák: A természetfilmezés hőskoráról beszélget Rácz Gábor rendező és Fazekas Eszter filmtörténész.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11886