KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Tennessee Williams
• N. N.: Aleksander ¦cibor-Rylski
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A múlttal várandós jövő Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai

• Benedek Miklós: Kisfilmek mérlegen Jegyzetek a 23. miskolci filmfesztiválról
• Koltai Ágnes: Költői filmek alkonya Beszélgetés Simó Sándorral a miskolci filmfesztiválról
• N. N.: A 23. miskolci fesztivál díjai
• Vargha János: Holtponton Új népszerű-tudományos filmek
• Ágh Attila: Történelmi tudatzavar – másodfokon Titkos birodalmi ügyek
• Báron György: Otthontalan világ Szállást kérek
• Gábor Pál: Féllábbal Európában, féllábbal Ázsiában A nyáj
• Molnár Gál Péter: Humor-partizánok és gerilla-szatirikusok Csehszlovák vígjáték a televízióban
• Bárkány Katalin: A „Ló-opera” filmrendezője Prágai beszélgetés Oldřich Lipskývel
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Fényjel a hídnál
• Csantavéri Júlia: Szerelem nélkül
• Ardai Zoltán: Öld meg a sogunt!
• Farkas András: Kvartett
• Gáti Péter: A repülő
• Vanicsek Péter: Egy kényelmetlen tanú
• Vanicsek Péter: Gyanútlan gyakornok
• Harmat György: Ha a Föld nem lenne gömbölyű
• Gáti Péter: Ez igen!
• Kovács András Bálint: Georgia barátai
• Ardai Zoltán: A feleség
• Peredi Ágnes: Várkastély a Kárpátokban
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: A Tyl-színház árnyékában Arany Prága
• Lengyel Balázs: Alábecsült gyerekek Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Lajta Gábor: Színtelen portrék

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Ketten az úton

Nagy V. Gergő

Two for the Road – brit, 1967. Rendezte: Stanley Donen. Szereplők: Albert Finney, Audrey Hepburn, Jacqueline Bisset. Forgalmazó: Fantasy Film. 111 perc.

A hatvanas évek második felének amerikai mozijában fölötte divatossá vált az európai modernizmusból ihletet meríteni, s az új-hullámos technikák keletje még Ó-Hollywood beérkezett direktorait sem hagyta hidegen. A tánckoreográfusként és musical-rendezõként (s kivált az Ének az esõben által) nevezetes Stanley Donen az álomgyári reneszánsz nyitóévében egy franciásan könnyû és szertelen párkapcsolati komédiára adta a fejét, amely ugyanakkor öntudatos elbeszélésmódját és flashback-technikáját tekintve – miként a közel ugyanekkor mozikba kerülõ A játszma vége vagy a Petulia – bízvást nevezhetõ Alain Resnais mûvei távoli örökösének.

A Ketten az úton Frederic Raphael által jegyzett szkriptje ugyanis négy idõsík között hetykén ugrándozva mesél egy angol építész (Albert Finney) és egy bájos amerikai lányka (Audrey Hepburn) házasságáról. A kusza cselekmény a – vélhetõleg – végleg megromlott viszony regisztrálásával veszi kezdetét, s innentõl a megismerkedés, a talmi boldogság, majd pedig az egyre hevesebb-komorabb acsarkodások asszociatív módon egybejátszott szcénái váltják-keresztezik egymást. Dél-Franciaországban, vidám nyári tájon járunk mind a négy szálon, ám a boldog együttlétek napsugaras képeit rendre melankóliával telíti a rákövetkezõk keserû tudása. Henry Mancini dús melódiái tovább erõsítik a kellemesen szomorkás hangulatot, ami pedig igazság szerint a vígjátéki epizódokban sem derül föl nagyon – a közlekedési poénok, a szatirikusra rajzolt mellékfigurák és a túlhajtott „running gag”-ek ugyanis csak elvétve mûködnek, ráadásul a brit prolis manírokkal dolgozó Albert Finney szájából jócskán idegenül cseng Raphael irodalmias (egyébiránt Oscar-díjra jelölt) forgatókönyvének mindahány bon mot-ja. BárStanley Donen megannyi, akkortájt újszerûnek mutatkozó megoldást bevet az ugróvágástól a burleszkes hatású, gyorsított jelenetekig, kedvesen bágyatag románcfilmje minden rendhagyó stílusvonása és õszinte, illúziótlan hangfekvése ellenére is régimódi munkának tetszik – elegáns, jólnevelt, ártalmatlan darab a Ketten az úton, amelyben a házastársi feszültségek szépen meghúzódnak a jó autók, a rikító ruhák, és az exkluzív tájak harsány színekkel megfestett kulisszái mögött.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 589-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10772


előző 1 következőúj komment

csabaga#1 dátum: 2013-09-11 15:20Válasz
A film nem négy,hanem öt idősíkot használ.

Az amerikai lányka valójában angol,londoni.

A szerző biztosan látta végig a filmet?

Célszerű lett volna felhívni a figyelmet a félrefordításoktól hemzsegő,humortalan és cenzúrázott magyar szinkronra.