KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/július
• Deák Tamás: A csellengő múzsa nyomában
• Zsugán István: Az emberi agyak „karbantartása” Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel
• Hegyi Lóránd: film/művészet Kiállítás a magyar kísérleti film történetéről
• Szilágyi Ákos: A felszabadulás melankóliája Erde ballada
• Kovács András Bálint: A megrendült bizonyosság Szűzforrás
• Bikácsy Gergely: Cassavetes, a túlélő Férjek
• Fáber András: Fantômas, avagy egy mítosz elemzése
• N. N.: Fantômas-filmográfia
LÁTTUK MÉG
• Molnár Gál Péter: Egy szoknya, egy nadrág
• Ardai Zoltán: Johohoho
• Koltai Ágnes: Éjszaka az éterben
• Ardai Zoltán: Gyerekek a Kék-tó hegyéről
• Zoltán Katalin: Őrizetbevétel
• Hollós László: Zsákutca
• Harmat György: Jöttmentek
• Szentistványi Rita: Nem akarok felnőni
• Barna Imre: Jézus Krisztus Szupersztár
• Simándi Júlia: Bűnös életem
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: A versenyképes ember
• Faragó Vilmos: A dilettantizmus anatómiája Foltýn zeneszerző élete és munkássága
• Kerényi Mária: Muzsika és képernyő Beszélgetés Czigány Györggyel
KÖNYV
• Antal István: Anger és a fehér elefántok
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kisvárosi fojtogató

Simándi Júlia

Claude Chabrol, aki A szép Serge-zsel, az Unokafivérekkel a francia új hullám egyik szülőatyja volt, már vagy két évtizede változó fajsúlyú bűnügyi történetek interpretálásával kísérletezik. A hitchcocki vonalat folytatja: rejtett érzelmek, lappangó feszültségek, baljós hangulatok, titkos félelmek légkörében különös emberek hajtják végre sötét tetteiket. Simenon írása, amely e film alapjául szolgált, eleve lemond a külsőséges, látványos, harsány izgalmakról a lélektani indítékok vizsgálata, az elfojtott indulatok lassú fölhalmozódásának s egy paranoiás folyamat aprólékos bemutatása javára. Az időből kiszakított, jellegzetesen francia, kisvárosi miliő képi megjelenítése cizellált keretbe foglalja a rettegett fojtogató történetét. S ez a keret olyan tökéletes, hogy magának követeli a néző teljes figyelmét, amelyet a tempótlan cselekmény amúgy sem köt le.

Rendkívüli finomsággal és pontossággal mutatja be Chabrol azt a kisszerű, állóvíz-mozdulatlanságú, álmosítóan egyhangú világot, amelyben hősei – a beteg feleségét ápoló kalaposmester és a sokgyermekes kis örmény szabó – vegetálnak. (Michel Serrault és Charles Aznavour alakítása elsőrangú.) A mindennapos kártyaparti és biliárd a kávéházban, a macskaköves, szűk utca mindig változatlan arculata, az ódon üzlethelyiségek fülledt levegője, a folyton szemerkélő eső mesterien létrehozott világ, amely szinte sóvárogva várja, hogy történjék már valami, akármi, akár valami szörnyűség. És színre lép a titokzatos fojtogató... Végül persze mindent megtudunk, sokszor már akkor, még mielőtt igazán kíváncsiak lennénk rá. Az egyetlen titok, ami megfejtetlen marad: a kalapos és a szabó különös kapcsolata; beteljesületlen ígérete a filmnek, amely végeredményben magán hordozza a magas szintű mesterségbeli tudás – s ezen a színészi játék és az operatőri munka is értendő – valamennyi jegyét, mégis unalmas és érdektelen. A legzseniálisabb festményt is csak kevesen képesek órák hosszat élvezettel nézegetni, hát még ha nem is maga a kép az, ami bámulatra méltó, csupán a keret...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/03 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6494