KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/július
• Deák Tamás: A csellengő múzsa nyomában
• Zsugán István: Az emberi agyak „karbantartása” Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel
• Hegyi Lóránd: film/művészet Kiállítás a magyar kísérleti film történetéről
• Szilágyi Ákos: A felszabadulás melankóliája Erde ballada
• Kovács András Bálint: A megrendült bizonyosság Szűzforrás
• Bikácsy Gergely: Cassavetes, a túlélő Férjek
• Fáber András: Fantômas, avagy egy mítosz elemzése
• N. N.: Fantômas-filmográfia
LÁTTUK MÉG
• Molnár Gál Péter: Egy szoknya, egy nadrág
• Ardai Zoltán: Johohoho
• Koltai Ágnes: Éjszaka az éterben
• Ardai Zoltán: Gyerekek a Kék-tó hegyéről
• Zoltán Katalin: Őrizetbevétel
• Hollós László: Zsákutca
• Harmat György: Jöttmentek
• Szentistványi Rita: Nem akarok felnőni
• Barna Imre: Jézus Krisztus Szupersztár
• Simándi Júlia: Bűnös életem
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: A versenyképes ember
• Faragó Vilmos: A dilettantizmus anatómiája Foltýn zeneszerző élete és munkássága
• Kerényi Mária: Muzsika és képernyő Beszélgetés Czigány Györggyel
KÖNYV
• Antal István: Anger és a fehér elefántok
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ragyogó pályafutásom

Zirkuli Péter

 

Bőségesen láthatók szépen keretezett életképek, dús zölddel pompázó tájképek és meghitt csendéletek ebben az ausztrál filmben, amely a múlt század végén játszódik, s amely Sybilla Melvin pályafutását mutatja be. Azét a Melvinét, aki egykor My Brilliant Career – Ragyogó pályafutásom – címmel foglalta regénybe élményeit s nézeteit, S. M. M. Franklin néven, számontartásra méltót alkotva a századelő ausztráliai irodalmában.

A film rendezője és operatőre, az ausztrál „új hullám” jegyzett képviselői nem fukarkodnak a helyszínek és helyzetek látványának szakavatott fölvázolásával, maguk a színvázlatok pedig összeillőn és eltökélten simulnak az epizódok körvonalaival – a farmerlány odúmeleg szülői házától az aszály sújtotta vidéken át a nagyanyai kúriában való vendégeskedésig. A vadnak, szertelennek, önállónak mondott – s olykor-olykor annak is ábrázolt – Sybilla ezt az epizódsorozatot örökíti meg, a szülői házba visszakerülve, abban az írásában, melyet befejezésül postára – egyszersmind e stációk értelmévé – tesz. Eközben nemes mondatok hangzanak el, aminőket szabad bakfisok szoktak volt fogadkozva és bízón emlékkönyveikbe róni: „a magány szörnyű ár a függetlenségért”, „míg nem értem a magam életét, nem adhatom oda másnak” – utóbbit szerelmének mondja Sybilla, lévén ösztönösen szüfrazsett szellem.

A személyiség épségéről és becséről ily fennköltet gondolni, kétség nem fér hozzá, derék dolog. Egy kicsit pedáns persze ez a gondolás és tudás, olyan, mint amikor a jótanuló felel, vagy amikor valaki csupa megszívlelendő tanácsot ad, sőt, még diavetítést is tart. Nekünk, városlakóknak azonban a legemlékezetesebb mégis az volt, hogy a kúria kertjében meg a hegy oldalában milyen klorofilldúsak a falevelek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/12 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6256