KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/július
• Deák Tamás: A csellengő múzsa nyomában
• Zsugán István: Az emberi agyak „karbantartása” Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel
• Hegyi Lóránd: film/művészet Kiállítás a magyar kísérleti film történetéről
• Szilágyi Ákos: A felszabadulás melankóliája Erde ballada
• Kovács András Bálint: A megrendült bizonyosság Szűzforrás
• Bikácsy Gergely: Cassavetes, a túlélő Férjek
• Fáber András: Fantômas, avagy egy mítosz elemzése
• N. N.: Fantômas-filmográfia
LÁTTUK MÉG
• Molnár Gál Péter: Egy szoknya, egy nadrág
• Ardai Zoltán: Johohoho
• Koltai Ágnes: Éjszaka az éterben
• Ardai Zoltán: Gyerekek a Kék-tó hegyéről
• Zoltán Katalin: Őrizetbevétel
• Hollós László: Zsákutca
• Harmat György: Jöttmentek
• Szentistványi Rita: Nem akarok felnőni
• Barna Imre: Jézus Krisztus Szupersztár
• Simándi Júlia: Bűnös életem
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: A versenyképes ember
• Faragó Vilmos: A dilettantizmus anatómiája Foltýn zeneszerző élete és munkássága
• Kerényi Mária: Muzsika és képernyő Beszélgetés Czigány Györggyel
KÖNYV
• Antal István: Anger és a fehér elefántok
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Paris Trout

Székely Gabriella

Dennis Hopper egyenesen a Kék bársonyból érkezett Stephen Gyllenhaal első játékfilmjébe. Az egykori szelíd motoros szemében már megint az őrület és erőszak fényei csillognak, talán nem véletlenül, hiszen Gyllenhaal rendezte a Twin Peaks egyik epizódját. David Lynch szelleme valóban ott kísért a Paris Trout borzongtató világában.

Itt is kisvárosban vagyunk, a déli Georgiában, 1949-ben. Veszett rókák fenyegetik vésztjóslóan a poros békét, míg aztán eldördül az igazi fegyver a köztiszteletben álló Paris Trout kezében. Trout boltos, és uzsorakamatra ad kölcsönt, még feketéknek is. Ám amikor az egyik rászedett kuncsaftja nem akar fizetni, adósságbehajtás címén lepuffantja a néger fiú anyját és húgát. Könnyű kézzel, sok lövéssel, fröcskölő vér kíséretében. Az eszeveszett gyilkosság csupán előjátéka a történetnek, mely során végignézhetjük Trout elméjének gyors és látványos elborulását.

A lynch-i tébolyt Dennis Hopper nagy szakértelemmel játssza el, a szexuális aberrációkban természetesen, otthonosan tevékenykedik. Stephan Gyllenhaal azonban mintha nem döntötte volna el, hogy a Twin Peaks újabb epizódját rendezi, vagy a saját filmjét. Szorgalmasan követi a mester példáját, sikeresen bizsergeti a borzongani vágyókat, még a gonosz Leo macho kegyetlenségét is megidézi Trout viselkedésében, és közben az amerikai dél rasszizmusának mélylélektanát kutatja, pszichoanalitikusa komolysággal, morális elkötelezettséggel.

David Lynch, úgy látszik, veszélyes filmrendező. Ragályos.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=602