KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/július
• Deák Tamás: A csellengő múzsa nyomában
• Zsugán István: Az emberi agyak „karbantartása” Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel
• Hegyi Lóránd: film/művészet Kiállítás a magyar kísérleti film történetéről
• Szilágyi Ákos: A felszabadulás melankóliája Erde ballada
• Kovács András Bálint: A megrendült bizonyosság Szűzforrás
• Bikácsy Gergely: Cassavetes, a túlélő Férjek
• Fáber András: Fantômas, avagy egy mítosz elemzése
• N. N.: Fantômas-filmográfia
LÁTTUK MÉG
• Molnár Gál Péter: Egy szoknya, egy nadrág
• Ardai Zoltán: Johohoho
• Koltai Ágnes: Éjszaka az éterben
• Ardai Zoltán: Gyerekek a Kék-tó hegyéről
• Zoltán Katalin: Őrizetbevétel
• Hollós László: Zsákutca
• Harmat György: Jöttmentek
• Szentistványi Rita: Nem akarok felnőni
• Barna Imre: Jézus Krisztus Szupersztár
• Simándi Júlia: Bűnös életem
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: A versenyképes ember
• Faragó Vilmos: A dilettantizmus anatómiája Foltýn zeneszerző élete és munkássága
• Kerényi Mária: Muzsika és képernyő Beszélgetés Czigány Györggyel
KÖNYV
• Antal István: Anger és a fehér elefántok
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Balkáni törvények

Vidovszky György

 

A film zaklatott és steril. Balkáni és amerikai. Hazafias és européer. A rendező Jugoszlávia történelmi és nemzeti hátteréből csupán néhány figurát kiemelve misztikus szerelmi történetet bújtat személyes politikai állásfoglalása mögé.

Az apa, a jugoszláv titkosszolgálat „volt” szerb tagja, harminc évi emigráció után telefonon meghívja fiát Görögországban élő lánya esküvőjére. A találkozás váratlan fordulattal ér véget: az apa megöli egykori árulóját, majd éjszaka meghal. A fiatal és vonzó özvegy titokzatosan távozik, a fiú egyedül marad, nem tudván, hogy komoly feladat várna rá. Apja volt kollégái készenlétben állnak, hogy újra kiépítsék a szerb titkosszolgálatot, hogy ismét felvegyék a harcot nemzeti önállóságukért. A fiú nem áll a földalatti mozgalom élére, a tisztább jövőre szavaz: pilótaként szerelmével – apja volt feleségével – már csak a felhők meghódítására vágyik.

A film hollywoodi stílusban tálalt figurái idegenül mozognak a Balkán hidegvérű törvényei között: a rendező hamis misztikumot és világot kelt életre valóságos események alapján. A múlt és jelen egymást állandóan váltó – színekben is különböző – képei felesleges bonyolultsággal jelenítik meg a szerb–horvát nemzeti ellentét közelmúltját, ezért a történet igazi fordulatai elsikkadnak, tragédiái elvékonyodnak. Az események között sodródó főhős tudatlanságát viszont jól érzékeltetik az alkotók: a néző is csak belecsöppen valamibe, amiről még ideje sincs véleményt alkotni. Szinte érthetetlen, miképp tűnhetnek oly távolinak a közelünkben élők törvényei, olyan mesterkéltnek szomszédaink balkáni érzései.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3749