KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/július
• Deák Tamás: A csellengő múzsa nyomában
• Zsugán István: Az emberi agyak „karbantartása” Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel
• Hegyi Lóránd: film/művészet Kiállítás a magyar kísérleti film történetéről
• Szilágyi Ákos: A felszabadulás melankóliája Erde ballada
• Kovács András Bálint: A megrendült bizonyosság Szűzforrás
• Bikácsy Gergely: Cassavetes, a túlélő Férjek
• Fáber András: Fantômas, avagy egy mítosz elemzése
• N. N.: Fantômas-filmográfia
LÁTTUK MÉG
• Molnár Gál Péter: Egy szoknya, egy nadrág
• Ardai Zoltán: Johohoho
• Koltai Ágnes: Éjszaka az éterben
• Ardai Zoltán: Gyerekek a Kék-tó hegyéről
• Zoltán Katalin: Őrizetbevétel
• Hollós László: Zsákutca
• Harmat György: Jöttmentek
• Szentistványi Rita: Nem akarok felnőni
• Barna Imre: Jézus Krisztus Szupersztár
• Simándi Júlia: Bűnös életem
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: A versenyképes ember
• Faragó Vilmos: A dilettantizmus anatómiája Foltýn zeneszerző élete és munkássága
• Kerényi Mária: Muzsika és képernyő Beszélgetés Czigány Györggyel
KÖNYV
• Antal István: Anger és a fehér elefántok
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Skorpiókirály

Herpai Gergely

 

A Múmia II készítői hamar rájöttek, hogy a rettenetesen sablonos és idétlen folytatásban az egyedüli hatásos (vagy inkább hatásvadász) jelenet a Skorpiókirály támadása, és az izompacsirta vezér figurája maga is felülmúlja aZ Indiana Jones-utánzat főszereplőt meg a másodszorra gyorsan unalmassá vált „Múmiát”. Ezért gondolhatták, hogy remek Conan, a barbár-szerű filmet lehetne készíteni a „The Rock” (polgári nevén: Dwayne Douglas Johnson) főszereplésével egy, a Skorpiókirály korábbi kalandjait feldolgozó filmben. Tévedtek. Dwayne Douglas addig remek színész, amíg meg nem szólal, ez viszont elkerülhetetlenül bekövetkezik még a film elején… (Arnold Swarzenegger bizony Kevin Spacey-nek számít „The Rock” mellett, és ez sajnos igaz a többi színészre is.)

A történet és a látványvilág is a szokásos fantasy kliséket idézi: a készítők a történelmi hűség megőrzése érdekében (elvégre nem egy kitalált világról, hanem valóságos korról van szó) a minimális fáradtságot sem vették.

Talán jól is van így… A Skorpiókirály igazi akciófilm-rágógumi, gyorsan emészthető sztorival, és valóban egész látványos kardpárbajokkal. A sok Mátrix utánzat és kung-fu film után pedig szinte felüdülésként hat, hogy otromba, nehezen mozgó, de annál nagyobbat ütő, böhömnagy barbárok harcát láthatjuk. Nem szellemi felüdülés, de ezt pontosan tudja az ember, amikor beül rá a moziba…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2594