KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Cseh Álom

Vajda Judit

Cesky Sen – cseh dokumentumfilm, 2004. Rendezte, írta, kép: Vít Klusák és Filip Ramunda. Zene: Varhan Orchestrovic Bauer. Gyártó: Ceské Televize–FAMU–Hypermarket Film. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 90 perc.

 

A Cseh Álom elején a két fiatal dokumentumfilmes, Vít Klusák és Filip Remunda arról beszélnek, hogy most következő reality show-jukban egy általuk kitalált, fiktív hipermarketet vezetnek be a piacra, majd annak rendje és módja szerint meg is nyitják Patyomkin-áruházukat (amely a reklámszpotokon, katalógusokon és óriásplakátokon kívül nem egyéb, mint egy 100 méter hosszú, 10 méter magas festett fal egy mező közepén). Hogy mindezt miért teszik, nem akarják szóban megválaszolni, viszont azt ígérik, filmjük végére kiderül. Ígéretüket híven teljesítik is, hiszen a Cseh Álom – habár vannak benne szép számmal mulatságos pillanatok – nem megy el a komédia és az olcsó átverőshow-k irányába. Az alkotók hozzáállása ugyanakkor – bármennyire hihetetlen – a cinizmustól is távol áll: magasabb – leleplező-népnevelő – célok vezérlik őket, és az a legszebb az egészben, hogy mindezt el is hisszük nekik. Az elején ugyan nehéz lesz röhögés nélkül kibírni, amint a két átlagos, „csehszlovák” kinézetű fiatal elnyeri a menedzser külsőt, majd a fotózáson a kamerába mondják áruházuk nevét (Cseh Álom, mi lenne más?), ahogy vicces ötlet az is, hogy dokumentumfilmjüket fiktív áruházuk reklámjaival szakítják meg.

Az eleinte nemcsak rendező, hanem főszereplő alkotók azonban szép fokozatosan háttérbe vonulnak, hogy átadják a terepet a reklámipart, a médiát, a PR-t működtető manipulációs gépezetnek, és annak minden elemét és szereplőjét megismertessék az erkölcsös reklámszakembertől kezdve az önigazoló piackutatókig. A részleges napfogyatkozás – amely véletlenül pont a Cseh Álom megnyitásának napján zajlott – szimbólumként való használata pedig valódi telitalálat.

A filmet nézve nem lesz nehéz együttérezni minden kockájával és saját magunkra ismerni bennük, hiszen az egészet az a nálunk is fájdalmasan ismerős jelenség ihlette, hogy a hétköznapi bevásárlás – amely már nagyon régóta shoppinggá nőtte ki magát – a posztkommunista közép-kelet-európai konzumállamokban hogyan vált létfenntartó cselekvésből időrabló tevékenységgé, majd közös családi programmá.

A Cseh Álom megtekintése szociológus és pszichológus hallgatóknak szinte kötelező, de mindenki másnak is erősen ajánlott, aki el akarja kerülni, hogy azért akarjon többet keresni, hogy többet költhessen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8828