KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bestia

Sneé Péter

Meddig mehet el egy irodalmi mű transzponálásában a filmfeldolgozás? Vajon Lev Tolsztoj Az ördög című elbeszélésének hőse mennyire érezheti otthon magát a tízes évek poroszok megszállta lengyel tájain?

Jerzy Domaradzki filmje erős sodrásával, kitűnő operatori munkájával sem tudja feledtetni az irodalmi műben rejlő eredeti konfliktus és az általa választott társadalmi-történelmi körülmények össze nem illő kettősségét. Az író megfogalmazta konfliktushoz: az érzéki rabsággá torzuló szerelmi viszony és az erkölcsi tisztaság utáni vágyódás összeütközéséhez csupán a rendezői önkény kapcsolhatja az első világháborút megelőző időszak feszült pillanatait, a sajátosan összetett, bonyolult lengyel helyzetet. Hiába sorakoznak az emberi szenvedés képei, ha az okok: a személyiség és a kor változásának egész folyamata homályban marad.

Kétségkívül erénye a filmnek a kelet-európai mértékkel mérve szokatlanul merész szerelem-ábrázolás, ám olyan kérdések, hogy miként lesz a szocialista könyveket is olvasó, racionális gondolkodású újító az önmaga által is lenézett „ösztönösség” rabja? mint csap át a század pozitivista szellemisége irracionális misztikába? – mind megválaszolatlanok maradnak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7495