KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Renegátok

Gáti Péter

 

Az amerikai film már-már ki-apadhatatlannak tetsző „indianos” vonulatának eme párját ritkító újabb állomása láttán máshoz sem érez kedvet az ember, mint a kajánkodó megjegyzéshez: ilyen indiánok pedig nincsenek. Nem mintha a nagyvárosi rablópandúr téma elrongyolt motívumaiból összehordott történet sápadtarcú hősei jobban járnának: ők ugyanis a filmes krimik rezervátumának jól ismert őshonos figurái.

Jack Sholder rendező opusza annyira ötlettelen és minden – hullahegyekkel, autós ámokfutásokkal és ripityára lőtt kirakatüvegekkel tarkított – látszat ellenére annyira vérszegény cselekménnyel megvert, hogy a korrumpálható rendőrök, a gonosz ékszerrablók és az ezúttal ismét magányos zsaruval szövetkezve őket üldöző hallgatag rézbőrű párviadala unalmasabbra sikeredett, mintha valaki a kamera elé állva, monoton hangon egyszerűen csak felolvasta volna a forgatókönyvet. Egyetlen „színfoltja” ennek a futószalagon gyártott terméknek az indiános „népi motívum” kirívó hamissága. A kevés szavú, hagyományőrző, szilárd erkölcsi érzékű, bátor és rettenthetetlen indián közhelyét a rendező olyan tökélyre fejlesztette, hogy – feltehető szándékai ellenére – a nézők már-már vígjátékra fognak gyanakodni. A Renegátok című filmen azonban még ez sem segít.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/09 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4203