KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Mi az, hogy CPB?

N. N.

 

A CPB, az amerikai Közszolgálati Műsorszóró Társaság nevének angol rövidítése, (Corporation for Public Broadcasting). Eredete és gyökerei visszanyúlnak a rádiós oktatóműsorok megszületésének őskorába. 1917: Wisconsi Állami Egyetem, de valóságos születésnapja: 1968. március 27. Az amerikai kongresszus az előző évben elfogadott Műsorszórási Törvény nyomán olyan, nem profit orientáltsági magánvállalkozást hozott létre, amelynek feladata: magas színvonalú oktatási, információs és kulturális-művészeti rádió- és televízióműsorok készítésének támogatása.

Nem műsorgyártási tevékenységről van szó, hanem 314 rádió és 340 tévéállomás munkájának átfogó támogatásáról. A CPB nem csak pénzt ad műsorok elkészítésére, hanem összehangolja a szakemberképzést, a műszaki fejlesztést, a nemzetközi és koprodukciós tevékenységet.

A valamivel több, mint 1 milliárd dolláros éves költségvetésből a szövetségi kormányzat 16%-ot vállal magára. A teljes összeg 49%-a adóbevétel.

A több, mint 82 millió amerikai televíziós háztartás 98%-ában fogható a közszolgálati tévéállomások műsora és főidőben is átlagosan legalább 3% nézi, 1989-ben naponta átlagosan 2 óra 9 percet. Ugyanebben a szezonban a heti átlagos nézőszám 90 millió ember, ez megközelítőleg a teljes lakosság 40%-a. Két legnézettebb műsoruk a nálunk is ismert Sesame Street és a Nova sorozat. Az előbbit az összes televíziós háztartás 13%-a, az utóbbit 11%-a nézte.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/06 24. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4136