KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

2020: A tűz birodalma

Herpai Gergely

 

A sárkány figurájának a mesékben és a fantasy irodalomban egyaránt pozitív és negatív oldaláról is regéltek már. A filmiparban legutóbbi reinkarnációja a Sárkányszívben szerepelt, és nézők tömegeinek lopta be magát szívébe a Sean Connery hangján megszólaló nemes hüllő. Rob Bowman ezúttal aljas és alattomos dögöknek ábrázolja őket, akik vérengző cápák módjára támadnak a gyanútlan emberiségre, és persze csak a legbátrabbak szállnak velük szembe. Ez egy hagyományos fantasy környezetben rettentően unalmas sztereotípia lenne, ezért a készítők gondoltak egyet, és az eseményeket nem a mesés múltba, hanem a valós világ közeli jövőjébe helyezték.

Ez idáig mind szép és jó, a gond csak ott kezdődik, hogy ezen a ponton meg is állt a kreativitás: A tűz birodalma sajnos elég sablonos kalandfilm, a Mad Max II-ből visszaköszönő szituációkkal és nem túl érdekes szereplőkkel. A készítők azt is maximálisan elvárják a nézőktől, hogy egy fikarcnyi logikát se keressenek a történetben, mert azt azért elég nehéz elhinni, hogy ezeket a hatalmas madarakat az USA teljes hadiarzenáljával se lehessen kiirtani… (A sztori szerint ugyanis a sárkányok elég szép munkát végeztek a Föld lakosságának szinte totális kipusztításával: majdnem minden romokban hever.)

Marad nekünk egy rendkívül látványos (a sárkányokat elképesztően érzékletesen sikerült visszaadni) és tényleg izgalmas szörny-katasztrófa mozi, amely a Mimic – A júdásfajhoz hasonlítható talán a legjobban, csak itt nem nagyra nőtt csótányokra, hanem még nagyobb, repkedő sárkányokra kell vadászni – ezúttal harckocsival és nyílpuskával.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/11 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2760