KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Végtelen és képtelen

Mátyás Péter

 

A tapasztalt, középkorú zsaru (Robert De Niro) az egyik rendőrségi akció során szétlövi az útjába kerülő tv-kamerát. Főnökei el akarják kerülni a magas kártérítést, ezért arra kötelezik, vállaljon szerepet egy valóságon alapuló, élő televíziós sorozatban. Kamerákat szerelnek fel lakásába, kocsijába, még kabátja gombjába is beépítenek egyet, hogy a nézők mindenhová követhessék egy igazi zsaru életét. Ráadásul társként egy kétbalkezes biztonsági őrt (Eddie Murphy) szerződtetnek mellé, aki jobban szeret a reflektorfényben szerepelni, mint munkáját végezni. Ismerős vígjátéki szituáció ez, a komoly, szabályzathoz ragaszkodó és munkájára koncentráló zsaru és a lezser, könnyfakasztó történeteket mesélő, önmagától is meghatódó ripacs kényszerű kapcsolatáról. A Showtime legemlékezetesebb pillanatait azok a korábbi, hasonló témájú filmekre történő hivatkozások és idézetek, amelyek a 48 órától kezdve a Piszkos Harry, a Halálos fegyver, a Drágán add az életed szériákig terjednek. A legjobb jelenetben a legendás T. J. Hooker, William Shatner önmagát alakítva, megöregedve és pocakosan magyarázza el De Nirónak, hogyan kell viselkednie egy rendőrnek a kamerák előtt. Sajnos a rendező ezzel el is lövi puskaporát.

A krimi ugyanis érdektelen, a hányaveti módon felvázolt karakterek, a titokzatos főgengszter vagy a szolidan szexis tv producer pedig unalmas. A bevált, ám elkoptatott klisé alkalmazása az ígéretes kezdést követően ellaposítja a film második felét, amit a tízpercenként menetrendszerűen érkező humor bonbon próbál meg feledtetni. De Nirónak a 15 perc hírnév után, ahol hasonló figurát játszott, most egy újabb filmet kellene megmentenie. A csoda elmarad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2562