KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bazi nagy görög lagzi

Hungler Tímea

 

Bridget Jones óta tudjuk, a társtalan harmincas nő helyzete nem éppen leányálom. Hát még, ha görögnek született, és egy egész család liheg a nyomában férjjelöltre és trónörökösre vadászva. Hősnőnk, Toula is hasonló cipőben jár. Mindennapjait beárnyékolja a tradíció, hangos famíliája kimondta már a verdiktet: család, gyerek, unoka, az otthon melege; mindegy, hogy ő az önmegvalósításról ábrándozik.

Egy szép napon azonban csatát nyer: beiratkozhat egy számítógépszakkörre. A lavina elindul, a rút kiskacsa gyönyörű hattyúvá válik, a családi éttermet otthagyva egy utazási irodában vállal munkát, és az igaziba is belegabalyodik, tovább bonyolítva ezzel amúgy sem egyszerű, az emancipáció és a tradíció közt őrlődő életét. A kiválasztott ugyanis törzsgyökeres amerikai, ami a hellének szemében még a kompjúter technikánál is sokkolóbb fordulat.

A film igazi romantikus komédia: tündérmese a nagy amerikai olvasztótégelyről, világok találkozásáról, harcáról és természetesen a toleranciáról, amelyben a humor fő forrását a két kultúrkör közötti ellentétek szolgáltatják. A zajos görögök a puritán amerikaiakkal egy szerelem ürügyén találkoznak, a fiatalok kedvéért a két család kénytelen megtanulni egymás nyelvét és szokásait, miközben a vicces, lendületes és érzelemgazdag komédiában kínosabbnál-kínosabb szituációkba keverednek, melyek végül is fel- és megoldódnak – egy bazi nagy görög lagziban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2084