KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bosszúálló angyal

Kosztolni Ildikó

 

A ma már csak comics-ként emlegetett szuperhős-történeteknek gyermekfejjel magam is lelkes olvasója voltam. Az állóképekből szőtt mesék személyiségünknek olyan régióit tárták fel előttünk, amelyeknek eladdig nem voltunk tudatában, egyszersmind arra indítottak bennünket, hogy el nem követett vétkeket sirassunk meg, hogy harcba szálljunk, s a küzdelem mámorító érzésével az égbe emeltessünk.

A filmes műfajnak köztudottan számos előnye, a képregények megfilmesítésének pedig egyrészt évek óta elhíresült divatja, másrészt szigorúan megkövetelt algebrája van. A többnyire valamilyen bosszútörténetre felfűzött képregényeknek akadémikusan behatárolt dramaturgiája kell legyen.

David Hogan rendezői debütálása azonban nem felelt meg a fentebb leírt műfaj igényeinek. A vérátömlesztés nem történt meg, mozgóképekből álló korrekt diafilmvetítést láttam. Egy bőrbevarrt „Fekete Helénát”, egy csőre töltött, felszerszámozott kancát, 45 centire húzott fűzőbe passzírozva, akit ebben a mesterien plasztikázott opuszban az első női akcióhőssé formáztak.

Pamela Anderson Lee, a Baywatchból CJ Parker-ként ismert kanadai platinaszőkeség majd két órán át magányos igazságosztóként villogtatja fegyvereit és bájait, miközben a háttérben a harmadik amerikai polgárháború fülsiketítő csatazaja hallik. Barb rúzsos kis ajka cseppet sem veszít fényerejéből, a flitterek egyre csak zörögnek, a néző pedig rendületlenül arra vár, hogy történjen már végre valami, a kamerával legalább!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/04 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1461