KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Halloween

Baski Sándor

Halloween – amerikai, 2018. Rendezte: David Gordon Green. Írta: David Gordon Green, Jeff Fradley és Danny McBride. Kép: Michael Simmonds. Zene: Daniel Davies. Szereplők: Jamie Lee Curtis (Laurie), Judy Greer (Karen), Andi Matichak (Allyson), Will Patton (Hawkins), Nick Castle (Myers). Gyártó: Blumhouse Productions / Miramax. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 105 perc.

 

A reboot, a remake, a prequel és a spin-off után újabb fogalommal kell a moziközönségnek megismerkednie: a képregényuniverzumokban évtizedek óta használatos retcon („retroactive continuity”) lényege a nem kívánatos történetszálak és idővonalak zárójelbe tétele. A Superman visszatérhez vagy a Hegylakó 3-hoz hasonlóan az új, sorban a tizenegyedik Halloween sem vesz tudomást a folytatásokról, és közvetlenül az 1978-as kultklasszikushoz kapcsolódik. David Gordon Green rendező vállalása nem csak annyi volt, hogy negyven évvel később veszi fel a történet fonalát, de az eredeti hangulatát, szellemiségét is igyekezett megőrizni, helyreállítva Michael Myers jelentősen megtépázott mumusrenoméját is. John Carpenter a maszkos gyilkos tetteit még nem racionalizálta, az elmegyógyintézetből megszökő férfi nála a kérlelhetetlen gonosz megtestesülése volt. A folytatások árnyalni próbálták a figurát, kinevezték a női főszereplő, Lauire testvérének, és egy ponton még a maszkot is levetették vele.

A Carpenter áldásával, és produceri, illetve zeneszerzői közreműködésével készült folytatás sikeresen tér vissza a gyökerekhez, és bár a történet gerincét érintetlenül hagyja (Michael újra megszökik, és újra szülővárosában kezd ámokfutásba), de közben kommentálja, és helyenként ki is fordítja a slasher műfaji konvencióit. Az eredetiben jórészt menekülésre kárhoztatott final girlről kiderül, hogy soha nem tette túl magát annak a bizonyos éjszakának az emlékén, és nem csak hogy várja, de kívánja is Michael szabadulását, hogy bosszút állhasson végre rajta. Green és írótársai szisztematikusan fordítják ki az eredeti ikonikus beállításait, jelezve, hogy a szerepek felcserélődtek, az üldözőből üldözött lett. Az új Halloween akarva-akaratlanul is kapcsolódik a tudat mélyére száműzött traumák feldolgozását sürgető feminista újhullámhoz (#metoo), ezért több mint szimbolikus, hogy a tehetetlen férfiak helyett három generációt képviselő nő, a nagymama, a lánya és az unokája közösen számolnak le a pince mélyére száműzött szörnnyel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13868