KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Brazil

Czirják Pál

Brazil – angol, 1985. Rendezte: Terry Gilliam. Szereplők: Jonathan Pryce, Kim Greist, Michael Palin, Robert De Niro. Forgalmazó: Wiamfilm. 137 perc.

Van valami hátborzongatóan bizarr abban, amikor közel harminc év távlatából nézzük vissza Terry Gilliam Brazilját. A nyolcvanas évek derekán készült és szinte születése pillanatában kultikussá vált sci-fi ugyanis olyan utópikus társadalom képét vetíti elénk, amelynek azóta mind több eleme látszik megvalósulni. A munkájukat gépiesen végző, különféle képernyők, billentyűzetek és telefonok között tengődő kishivatalnokok világa, az egymástól tökéletesen elkülönülő kasztok megingathatatlan rendje, a mindenkire kiterjedő, totális megfigyelésen és ellenőrzésen alapuló, terrortámadásoktól rettegő rendőrállam víziója zavarba ejtően sok ismerős jegyet hordoz. Erre az alkotásra nagyon is tényszerűen illik rá a más esetekben elkoptatottnak tűnő megállapítás: aktuálisabb, mint valaha.

Gilliam filmjének zsenialitása azonban nem egyszerűen az orwelli ihletésű történetvilág egyre erősödő időszerűségében rejlik, hanem abban a határtalan ötletgazdagságban is, amellyel a rendező minden apró részletre odafigyelve kerek egésszé tudta formálni pesszimista jövőlátomását. A szorongatóan szűk terek labirintusa, a retro és futurisztikus karakterjegyeket ügyesen vegyítő látványvilág, a kissé monomániás, mindazonáltal igen intenzív zenehasználat, a mindenütt visszaköszönő jelmondatok és szlogenek áradata, az abszurd szituációkat halmozó dramaturgia egyaránt hozzájárul a kibontakozó univerzum páratlan szuggesztivitásához. Nem kétséges tehát, hogy a Brazil alapmű – akár a rendező, akár a műfaj rajongói számára.

A film szerencsére jelentőségéhez méltó formában került korongra. Kifogástalan kép- és hangminőségben tekinthető meg, az angol hangsáv mellett akár magyar szinkronnal is. Ez utóbbi ráadásul klasszikus, igényes munka – Forgács Gábor, Végh Péter vagy Xantus Barbara például igazán jó választásnak bizonyult.

Extrák: a legtartalmasabb talán az a félórás, egykorú dokumentumfilm a forgatásról, amelyben Gilliam mellett megszólalnak a fontosabb szerepeket alakító színészek vagy Tom Stoppard, aki a forgatókönyv egyik társírójaként működött közre. De találunk még a lemezen különálló interjúkat a jelmeztervezésről és a filmzenéről, továbbá alternatív befejezést, eredeti mozielőzetest, képgalériát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/11 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11668