KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Míg a világvége el nem választ

Roboz Gábor

Seeking a Friend for the End of the World – amerikai, 2012. Rendezte és írta: Lorene Scafaria. Kép: Tim Orr. Szereplők: Steve Carell (Dodge), Keira Knightley (Penny), Melanie Lynskey (Karen), Derek Luke (Speck). Gyártó: Anonymous Content. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 94 perc.

Az elmúlt évek során megszaporodtak az apokalipszis-filmek, Lorene Scafaria azonban úgy döntött, hogy bemutatkozó munkájával nem a komor világvége-víziók sorát gyarapítja, hanem választott alaphelyzetéből rendhagyó romantikus vígjátékot kanyarít. Forgatókönyvíróként is jegyzett történetében aszteroida száguld a Föld felé, és mivel a bolygónk megmentésére irányuló kísérletek kudarcot vallanak, nincs más hátra, mint a maradék néhány hétben várni az elkerülhetetlent. Miután hűtlen felesége lelécel, a biztosítótársaságnál dolgozó Dodge végső elkeseredésében útnak indul, hogy felkutassa fiatalkori szerelmét, miközben különféle bonyodalmak során társául szegődik habókos szomszédja, Penny, és egy váratlanul felbukkanó kutya.

A színészvezetésben sem utolsó Scafaria határidő-dramaturgiáját megirigyelhetnék az igazán feszesre húzott thrillerek készítői, persze a zenészként is aktív rendező a feszültségkeltés helyett a két főhős románcának egyengetésébe fekteti az energiáját (a Dalok ismerkedéshez szkriptjénél már szerzett némi tapasztalatot abban, hogyan meséljen két idegen szerelemszövő utazásáról). Az amerikai alkotó akkor is elemében van, amikor rekeszizmot ingerel, és akkor is, amikor szívet facsar: már az expozícióból is világosan kiderül, hogy pompás humorérzékkel tudja karikírozni a nagy fináléra készülő emberek viselkedését, és szerencsére nem lövi el az összes poénját az első fél órában; a társtalanná lett férfi és a társfüggő nő kapcsolatát pedig megfontolt lépésekkel építgeti. A road-movie-ként is élvezhető Míg a világvége el nem választ végéhez közeledve Scafaria talán átlépi a határt egy-egy érzelgős mondattal, de az előzmények fényében ez bocsánatos bűn: igen viccesen rajzol fő- és mellékszereplőket, lendületes ritmusban halmozza a jobbnál jobb epizódokat, és még a befejezéssel sem okoz csalódást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11228