KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Gyilkosság online

Schreiber András

Untraceable - amerikai, 2008. Rendezte: Gregory Hoblit. Írta: Robert Fyvolent és Mark Brinker. Kép: Anastas N. Michos. Zene: Christopher Young. Szereplők: Diane Lane (Jennifer), Billy Burke (Eric), Colin Hanks (Griffin), Joseph Cross (Reilly), Mary Beth Hurt (Stella). Gyártó: Cohen / Pearl / Lakeshore. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 100 perc.

 

Mióta a filmgyártás rácsatlakozott a világhálóra, elárasztanak minket a változó színvonalú web-krimik. A kilencvenes évek derekán főként az okos és számító hacker került középpontba (kezdve A hálózat csapdájában című dolgozattal), majd a Y2K jó előre beharangozott, információs-világvégehangulatának elmúltával, a rohamléptű internet-penetrációval egyidőben az adatvadászok mellé felsorakoztak a médiumot őrült tervük szolgálatába állító gyilkos elmék: szervergazdag időnkben a snuff-video (azaz a valós halált megörökítő mozgókép) az interneten talált otthonra. A tisztes polgár pedig a napi sorozatokból (a CSI-tól a Gyilkos elmékig), vagy a Félelem.com-hoz hasonló opusokból okulhat: a törvény őrei kíméletlenül lecsapnak a torzult lelkű mániákusokra.

Gregory Hobblit (Legbelső félelem, Törés) jelen dolgozata is efféle nevelő szándékú, leginkább széria-dramaturgiára alapozó krimi, annyival megfejelve a szokvány-csavarokat, hogy míg a fent idézett darabok elkövetői rendre pénzért teszik közszemlére a borzalmakat, a Gyilkosság online szadistája ingyen mutatja meg, mire képes a hangyasav vagy a magas hőfokon perzselő lámpafény. A moszkvai és maláj szerverek útvesztőjében kikutathatatlan gyilkost (Untraceable – ahogy az eredeti cím is jelzi) nem is lehet egy egyszerű álkéjenc hitelkártyájának segítségével nyakon csípni, ahogy azt a film felvezetőjében az internetes bűnözésre specializálódott FBI-ügynöknő (Diane Lane) demonstrálja. Mi több, a szabadon hozzáférhető tartalom gigászi tömegeket vonz – a film utolsó harmadára spórolt snell nyomozati szakaszban végül sikerrel kézrekerített gyilkos kiiktatása után hősnőnk e tömegnek, sőt minden törvénytelen net-tevékenységet folytatónak üzen, amikor a halálos párbajt rögzítő webkamerába tartja FBI-igazolványát. Hacker és gyilkos így kerül egymás mellé az illegális letöltések sújtotta Hollywoodban.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9393