KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Next

Pápai Zsolt

Next – amerikai, 2007. Rendezte: Lee Tamahori. Írta: Philip K. Dick novellájából Gary Goldman és Paul Bernbaum. Kép: David Tattersall. Zene: Mark Isham. Szereplők: Nicholas Cage (Johnson), Julianne Moore (Ferris), Jessica Biel (Liz), Thomas Kretscmann (Smith). Gyártó: Revolution Studios / Saturn Films. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 96 perc.

 

Philip K. Dick írásaival gyöngyöket szórt Hollywood elé, amiket a helyi producerek újabban növekvő étvággyal csipegetnek fel: ha munkáinak ontológiai irányultságát nem is tekintik szalonképesnek, történeteinek alapötletére mind gyakrabban vevők. Mostanára gyakorlattá lett Dick műveinek lecsupaszítása, sorozatban készülnek az olyan alibifilmek, amelyekhez csupán inspirációként, és nem adaptálandó anyagként szolgálnak írásai. A Különvélemény vagy A felejtés bére után a Next is ilyen, mélynek nem mondható, ámde végig feszült akcióthriller. Úgy fest, mintha a tavalyi keltezésű, hasonló témájú Déja Vu című Scott–Bruckheimer-mozi farvizén született volna, azt idézi szolidabb kiadásban.

Az aranyember című elbeszélés örvén készült film veleje igazi dicki paradoxon, amely a filmbeli protagonista, Chris Johnson megfogalmazásában a következőképpen hangzik: „Ahányszor látod a jövőt, az megváltozik – mert láttad, és ez mindent megváltoztat.” Johnson különleges – prekognitív – képességű bűvész, lát minden eseményt, aminek köze van a személyéhez, két perccel annak bekövetkezte előtt. Amikor a titkosszolgálat tudomást szerez egy Amerikát fenyegető atomtámadásról, megpróbálják megnyerni maguknak a férfit, hogy segítsen a terroristák és a bomba felkutatásában. A Next lényegében a világ megváltását illetően vonakodó, ehelyett inkább érzelmi életének rendbetételével bíbelődő hősnek a kálváriáját meséli el, feszes thrillerkeretbe helyezve.

Ritmusa és a lendülete löki hajszállal a tucatmozik fölé a némileg inkoherens sztorijú filmet. Lee Tamahori (Mulholand – Gyikos negyed, Halj meg máskor!) rendező a klasszikus thrillerformát szórványos Kubrick-idézetekkel (Dr. Strangelove, Mechanikus narancs), Jessica Biel – finomkodóan kitakart – idomaival, valamint rendhagyóbb akciókkal igyekszik turbósítani, és erőfeszítéseit néhol siker koronázza: a hegyoldalban lezavart menekülés-szcéna igen jól mutat a vásznon.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/09 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9116