KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rém rom

Wostry Ferenc

Monster House – amerikai, 2006. Rendezte: Gil Kenan. Írta: Dan Harmon, Rob Schrab és Pamela Pettler. Kép: Paul C. Babin és Xavier Perez Grobet. Gyártó: Amblin Entertainment/Sony Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 91 perc.

 

A legújabb ZemeckisSpielberg-koprodukció úgynevezett koncepciófilm: alapötletek összevonásával létrehozott, egyáltalában nem eredeti, de kivitelezésének köszönhetően aránylag szórakoztató (és szinte azonnal felejthető) mesefilm. HORROR-mesefilm, teszem hozzá! A sajtóvetítés után egy kolléga megjegyezte, hogy fogalma sincs, a film célközönsége melyik korosztály valójában: kisgyerekeknek túl rémisztő, felnőtteknek – bár aranyos, de – bárgyú.

A helyzet persze messze nem ennyire kilátástalan (egy Spielberg valószínűleg jobban tisztában van a film eladhatóságának lehetőségeivel, mint az egyszeri filmesztéta), mindenesetre az apró gyerekeket (öt centi alatt) megkímélném ettől a filmtől. A címadó Rém-rom ugyanis néhol egészen hatásos tud lenni a maga emberevőház-valóságában.

Ami persze álvalóság, olyannyira, hogy mósön kepcsör. Ez az a technika ugyebár, mikor a szereplők test- és arcmozgását lemodellezik, számítógépben eltárolják, majd – jelen esetben – erre húzzák rá az egyes figurák bőrét. A karakterek mimikája olyannyira reálisra sikerült, hogy nem is igazán értem, miért nem élőszereplős film a Rém rom, hiszen az egyetlen nem emberi figura, a komputer által életre keltett szörnyház „rendes” filmen is tök ugyanígy nézett volna ki.

A nyolcvanas évek hollywoodi gyerekfilm-sikereinek ötletei kutyulódnak össze jelen esetben (Kincsvadászok, Űrrandevú, stb.), és állnak össze többé-kevésbé homogén egésszé, mégis, legjobban az Ami sok, az sokk (The 'burbs) kísért, a külvárosi paranoiának ez a remekműve. Ahogy Tom Hanks, úgy a Rém rom hősei sem tűrhetik embertársuk privátszféráját. Ha Amerikában titkaid vannak, akkor te nem is lehetsz igazi amerikai.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/09 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8735