KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Lavina

Fekete Ibolya

A Pokoli torony után kicsit óvatosabban, de még bizakodva ültem be megnézni a katasztrófaműfaj újabb darabját, a Lavinát. Kár volt. Bizakodni is, megnézni is. A történet – ha lehet – még bárgyúbb, a színészek még rosszabbak, s ami a fő, az illúzió még kevesebb. Elismerem, van legalább három perc a filmben, amikor az ember elhiszi, hogy igazi monstre lavinát lát legördülni a hegyről (talán mert ezúttal igazi lavinát fényképeztek), és izgalmas a síbajnok versenyfutása a nyomába zúduló hóval. Ez nagyjából az összes látványosság, amire számítani lehet, innentől kezdve műhó és néhány diszkrét műtragédia következik – javarészük komikumba fullad.

Mindezt apróbb házassági bonyodalmak és a vétkes hanyagság lelkiismereti válságai fűszerezik. Csak a jóisten a megmondhatója, honnan gördül elő a taxi a rommá silányított és a betemetett halottaktól övezett téli luxus-üdülőhely bejáratához, hogy a bájos hősnőt tésztaképű szerelme búcsúpillantásától kísérve tovaröpítse.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/11 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7663