KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Békés ég

Tamás Amaryllis

 

A szovjet légelhárításról készült film az „ésszerű nukleáris politikáért” gondolat propagandája is lehetne, de nemcsak szemléletében nem újszerű, hanem a légelhárítók, a háborús döntéshozók munkájának alátámasztásául sem szolgálhat. Laposan banális, holott a csernobili időszámítás táján lehetne merészebb, őszintébb. A háborús fenyegetettségről infantilisan fecsegni, azt felületesen érinteni, felelőtlenül álkomolykodni – ijesztő ízléstelenség.

Napilapunkban olvasom, hogy bár a béke is történelem, történelemtanításunkban is háborúcentrikusak vagyunk. S én ugyan nem képzelem magam a nézőtéren „a békére vágyó jó embernek”, de azon naivak közé tartozom, akik a túlélés egyetlen alternatívájának a világbéke megegyezéses fenntartását hiszik. A tények ugyanis riasztóbbak a filmen felvetetteknél: a Trident rakéta hatóereje nyolc második világháborút képes produkálni: az akkor felhasznált három megaton-nányi robbanóanyag csak hatezred része a világon ma felhalmozott nukleáris készlet robbanóerejének... Ha ezeket a valóságos tényeket, illetve az ezzel kapcsolatos bonyolult, sokrétű összefüggéseket nem fejezi ki árnyaltan a film, ha a főkonstruktőr figurájában nem találom kortársam gondolatvilágát, ha a tudós megszállottságot merevség és üresség, fásultság és felesleges hősködés pótolja, akkor hiába várom, hogy megismerem akár egy különös környezet teljességét, akár egy számomra ismeretlen világ hétköznapiságát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5590