KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Parázs a szívnek

Benke Attila

Magyar, 2018. Rendezte: Vámos Zoltán. Szereplők: Szabó Erika, Viktor Balázs, Bezérdi Zoltán. Forgalmazó: Fantasy Film. 94 perc.

 

Az 1945 előtt népszerű melodráma és tragikus románc az évtizedek során kikopott a magyar mozikból, és az utóbbi években inkább romantikus komédiákban (Coming Out, Pappa pia, Kölcsönlakás) vagy szerzői filmekben (Viharsarok, Rossz versek, Virágvölgy) jelent meg a beteljesületlen szerelem problémája. A főállásban orvosként dolgozó Vámos Zoltán első nagyjátékfilmje, a Parázs a szívnek feleleveníti a tragikus románcok hagyományát, ám nem fogja visszahozni a műfajt a fősodorba.

A Parázs a szívnek egyik főhőse, Tamás az életet nagy kanállal habzsoló tehetséges színész, aki Rómeót játszaná Shakespeare klasszikus tragédiájának modernizált változatában, ám alkoholizmusa veszélybe sodorja karrierjét. Szíve választottja, Viktória sikeres és precíz orvos, aki konszolidált életet él, azonban a cselekmény elején magányos, és arra vágyik, hogy kikerüljön komfortzónájából. Kapóra is jönne neki új páciense, a kórházba került, arcátlanul nyomuló Tamás, de hiába izzik fel a szenvedély a két fiatal között, a szerelem parazsából képtelenek lobogó tüzet csiholni.

Vámos Zoltán szerelmi drámája potenciálisan érdekes: a főhősök gyorsan eljutnak az összeköltözésig, ezt követően pedig előjönnek leküzdhetetlen ellentéteik. Ám Vámos tipikus elsőfilmes hibát vétett: túl sok mindent szeretett volna belezsúfolni ebbe a történetbe. A tragikus románc szempontjából felesleges Tamás alkoholfüggősége, a szerelmesek személyiségkülönbsége önmagában megfelelő konfliktusforrás lenne egy párkapcsolati drámában. A rendező megkísérli megmagyarázni a függőséggel a két fiatal közös életének félresiklását, holott néhány jelenetben bebizonyosodott, hogy Viki nagyon nem érzi jól magát párja harsány baráti társaságában, illetve nem tudja elviselni a férfi szétszórtságát és flegmaságát sem, aminek nem sok köze van az alkoholizmushoz.

Hihetetlen már a kapcsolat kialakulása is: Viki egy-két jelenetben ellenáll, aztán három-négy jelenet múlva olyan könnyedén adja be a derekát, mintha csak Tamás korábbi buta barátnőihez lenne hasonló. A film helyzetén az sem javít, hogy a nőket adható-vehető hústömegnek kezelő férfihős azonosulásra alkalmatlan karakter. Ha még arról szólna a Parázs a szívnek, hogy ez az ember elindul a pozitív irányú változás útján, akkor más lenne a helyzet, de Tamás figurája a cselekmény előrehaladtával egyre taszítóbbá válik. Így nincs súlya a férfihős végső idegösszeomlásának sem, ami amúgy nem következik a legszívesebben csak lézengő, szerelmét is meggyűlölő karakter cselekmény elején felépített jelleméből.

Vámos Zoltán párhuzamos vágásokkal és előre utalásokkal próbálja izgalmasabbá tenni a filmet, ám a formanyelvi játékok nem képesek feledtetni a forgatókönyv súlyos logikai hibáit. A Parázs a szívnek legfeljebb a Vikit megformáló Szabó Erika szépsége és színészi alakítása miatt nézhető, egyébként méltán tűnt el a köztudatból a DVD-kiadásig.

Extrák: Így készült a film, eredeti előzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14131