KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bátrak igazsága

Nevelős Zoltán

Egy asszony a Sivatagi Viharban. Pontosabban a Sivatagi Vihar kapujában: van-e esély kideríteni, mi is történt egy rég elmúlt éjszakán az iraki sivatag egyik távoli zugában? A szemtanúk elbeszélései ellentmondanak egymásnak, mindenki másképp emlékszik, és senki sem szívesen.

A háborúból (testi) épségben hazatért tiszt, akit a frontvonal zűrzavarában elkövetett végzetes tévedése miatt emészt az önvád, második esélyként azt a feladatot kapja, vizsgálja ki, rászolgált-e a posztumusz kitüntetésre egy mentőakcióban elesett helikopterparancsnok-asszony? (Meg Ryan a flaschbackekben mint nő a fiúk között, ismét bebizonyítja, hogy nemcsak bájos szerelmes szerepekre termett.)

Az eseményeket rekonstruáló tiszt szerepében Denzel Washington (a becsületes ember mai ikonja az amerikai moziban) ismét felölti az egyenruhát Edward Zwick rendező kedvéért, akivel már Az 54-ik hadtestben is az Egyesült Államok dicsőségének öregbítésén munkálkodtak. Új filmjük az első hollywoodi produkció, amely kritikus hangon szól az Öböl-háborúról. A háborúról, amelyre még minden néző jól emlékszik a tévéből. Nem lehet hát szó ámításról, mindenki tudja, a mélyben más rejlik, mint amit a felszín mutat. A hadsereg egyszerű megoldást vár, hősi halottra van szükségük, a túlélők vallomásai azonban mind más verzióját adják az esetnek. Hősünk kockára teszi pályafutását, családja békéjét, amikor egyre messzebbre merészkedik az igazság keresésének nemes odisszeiáján.

A japán útonálló történetével ellentétben ennek a filmnek nem az a témája, hogy a valóságot teljesen soha nem ismerhetjük meg, végül eljutunk az egyetlen, minden kétséget kizáró változatig, amely azonban. sajnos nem túl meghökkentő. A végkifejletet pedig akkora adag szirupöntettel tálalják, hogy azzal sikerül csaknem teljesen elfeledtetni a film első részének nagy igényeit, a hazafiságnak éppen azt az olcsó eszközökkel való népszerűsítését látjuk, amely ellen hősünk kezdetben csatába indult.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1391