KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Nemek harca

Pápai Zsolt

Battle of Sexes – amerikai, 2017. Rendezte: Jonathan Dayton, Valerie Faris. Szereplők: Emma Stone, Steve Carell, Andrea Riseborough. Forgalmazó: Universal. 121 perc.

 

A sportfilm műfajában a cselekmény gyakran a végső párbaj felé halad, akár a westernben, ezért a film csak akkor működik, ha az ellenfelek egyaránt izgalmasak, illetve a harc tétje kellően magas. A Nemek harca a felszínen pompás darab, dramaturgiailag jól összerakott, a magánéleti és a civilszférabeli konfliktusokat (mint az Hollywoodban kötelező) rutinosan egybesodró, ráadásul mívesen kivitelezett és még sztárokkal is ellátott sportfilm, a leglényegét képező feszültségkeltés azonban akadozik benne.

A megtörtént eseményeket feldolgozó cselekmény a hetvenes évek elején játszódik, középpontjában minden idők egyik legjelentősebb teniszezőnője, a harminckilenc Grand Slam-trófeát gyűjtő (tizenkettőt egyéniben, a többit párosban szerző), amerikai Billie Jean King áll, aki nem csak a játékával, de a nemi egyenjogúság melletti harcos elkötelezettségével is beírta a nevét a történelemkönyvekbe. Annak érdekében, hogy a nőknek ugyanolyan jogaik (például hasonló díjazásuk) és megbecsültségük legyen a teniszben, mint a férfiaknak, 1973-ban, huszonkilenc évesen kiállt egy meccsre a háromszoros Grand Slam-nyertes, akkor ötvenöt éves, hímsovén Bobby Riggs ellen. A mérkőzés „a nemek csatájaként” („Tennis Battle of Sexes”) vonult be a sportlexikonokba.

Jonathan Dayton és Valerie Faris rendezők mindent megtesznek, hogy méltó mozgóképes emlékművet állítsanak a nevezetes ütközetnek, munkájuk mégis ellentmondásos érzéseket kelt. A színészek remekelnek, és jó nézni a kortársfilmes formanyelvi megoldásokat a szépen rekonstruált hetvenes évekbeli miliőkben, a kiöregedett wimbledoni férfibajnok és a fiatal női fenomén összecsapása azonban egész egyszerűen nem érdekes annyira, hogy elvigye a filmet. Nem csak azért, mert Bobby Riggs közönséges pojáca (akinek a legyőzése ezért nem is tűnik akkora feladatnak), hanem azért is, mert egy efféle derbi manapság jó esetben is csak színesszagos gálaesemény, ezért nehezebben érthető, hogy negyvenöt évvel ezelőtt mennyi minden múlt a híres mérkőzésen. Ami a sportlexikonok aranyoldalain található, nem feltétlenül kívánkozik mindig filmre.

Extrák: Billie Jean King emlékezik; archív filmrészlet; fotógaléria; kisfilm a 73-as „Battle of Sexes”-ről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13726