KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szabadulószoba

Kránicz Bence

Escape Room – amerikai, 2017. Rendezte: Will Wernick. Írta: Noah Dorsey. Kép: Jason Goodell. Zene: Jeremy Miles Ferguson. Szereplők: Evan Williams (Tyler), Annabelle Stephenson (Natasha), Elisabeth Hower (Christen), Dan J. Johnson (Anderson). Gyártó: Escape Productions. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 86 perc.

 

Négyfős baráti társaság választ magának jópofa esti programot: egy szabadulószobába fizetnek be, ahonnan egy óra alatt kell kijutniuk. Ám csakhamar kiderül, hogy nem ők játszanak, hanem valaki más játszik velük, és az életük a tét... Nem, ez nem is a Szabadulószoba című, 2017-es, kisköltségvetésű amerikai horror története, hanem a Szabadulószoba című, 2017-es, kisköltségvetésű amerikai horroré. A Szabadulószobával ellentétben a Szabadulószobában egy hatfős baráti társaság választ magának jópofa esti programot: egy szabadulószobába fizetnek be, ahonnan egy óra alatt kell kijutniuk. Ám csakhamar kiderül, hogy nem ők játszanak, hanem valaki más játszik velük, és az életük a tét.

Nem először fordul elő a filmtörténetben, hogy különböző alkotóknak egyszerre pont ugyanaz jut eszébe, a közelmúltból gondolhatunk például a Truman Show és az Ed TV párosára vagy Truman Capote-duplaéletrajzra. A két friss Szabadulószoba esete ezeknél egyszerre enyhébb és súlyosabb: enyhébb, mert az utóbbi években népszerűvé vált csapdaszobás logikai játékok témája valósággal kínálja magát zárt szobás krimihez vagy horrorhoz; és súlyosabb, mert a két film kínosan hasonlít egymásra. Többek között abban is, hogy jóformán ugyanannyira érdektelenek. Az itthon bemutatott variáció a Fűrész-típusú kamaraborzalmakat vegyíti a „mennyire ismered szeretteidet valójában?” kérdését boncolgató, melodrámai utakon tapogatózó történetsémával, amelyet nemrég a Magyarországon váratlan sikert aratott olasz film, a Teljesen idegenek is elővezetett. Kérdés tehát van, de válaszok nincsenek, a két tematika találkozásából nem futotta többre egy átgondolatlan és összecsapott, látványosan olcsó horrornál. Talán inkább a másik Szabadulószobával érdemes próbát tenni, abban legalább feltűnik Sean Young.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13520