KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Újra otthon

Alföldi Nóra

Home Again – amerikai, 2017. Rendezte és írta: Hallie Meyers-Shyer. Kép: Dean Cundey. Zene: John Debney. Szereplők: Reese Witherspoon (Alice), Nat Wolf (Teddy), Lake Bell (Zoey), Candice Bergen (Lillian), Michael Sheen (Austen). Gyártó: Black Bicycle Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 97 perc.

 

A tévéreneszánsz és az online-streamelés létezése valóságos áldás, ám üröm a tapsikoló örömben, hogy kisképernyő uralma alatt nagy múltú műfajok kerülnek talán örök kisképernyős száműzetésbe a nagyvászonról. A mozi- paradicsomból kihullófélben lévő zsánerek egyike a romantikus komédia, igaz a műfajt korántsem kell félteni, hiszen a pihepuha kanapék és rágcsálnivalóval teli spájzok tőszomszédságában igazi otthonra lel, ahol maximális gondoskodással tudja szórakoztatni a közeget, amelynek teremtetett.

Örömünnep tehát ha egy igazi minőségi romkom vásznat ér, főleg, ha olyan, mindenki által szeretett cukiság királynő tér vissza – pár évnyi indie kiruccanás után –, mint Reese Witherspoon. Azonban az Újra otthon rendezője Hallie Meyers-Shyer (Nancy Meyers producer lánya) sajnos vélhetően maga se tudja, hogy mi keresnivalója van egy negyvenes újdonsült szingli-mami csöppet kusza sztorijában. Meyers-Shyer elsőfilmesként ugyan képes arra, hogy egymás után rakjon jeleneteket és párbeszédeket adjon szereplői szájába – ám érezhetően belegabalyodik a saját ágas-bogas, az egymondatos ismertető alapján szaftos ezredfordulós francia művészfilmnek ígérkező cselekményébe. Pedig az alapkonfliktus izgalmas: a frissen elvált kétgyermekes volvós-anyuka egyszer csak otthonába fogad három fiatal, feltűnően jóképű filmes suhancot, sőt, mi több, az egyikkel még egy kis románc is bimbózik. Ám mindeközben a másik két gavallér is kicsit szerelmes lesz az újdonsült pótanya figurába, és mindennek tetejébe az exférj is felbukkan, hogy további érzelmi viharokat okozzon. A viharok elmaradnak, de még csak félreértések se támadnak sehol. Az Újra otthon sajnos pont az a film amiből a szemérmesség, a zavaros vagy butuska motivációk és a kötelező klisék miatt pont akkor illan el minden izgalomfaktor, amikor a vödör popcorn és a desszertnek szánt gumicukor is elfogy.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/10 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13396