KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A csodanő

Kránicz Bence

Wonder Woman – amerikai, 2009. Rendezte: Lauren Montgomery. Forgalmazó: Warner Home Video. 73 perc.

William Moulton Marston az amerikai képregénytörténet izgalmas figurája: egyszerre volt pszichológus, író és feltaláló, de leginkább „közgondolkodó”, keleti parti értelmiségi, akinek mindenről megvolt a véleménye, oktatni és provokálni is szeretett, publikációs listájánál pedig csak az egója lehetett nagyobb. E szórakoztató férfiú a negyvenes évek elején úgy döntött, a kor villámgyorsan népszerűvé vált műfajában, a szuperhősképregényekben is leteszi a névjegyét. Wonder Woman karakterében a visszaemlékezések szerint ötvözte felesége és szeretője jellemvonásait, akikkel nem mellesleg közös háztartásban élt. Az amazonok hercegnőjeként bemutatott, zárt női közösségét elhagyva Amerika és az egész világ védelmére kelő lasszós szuperhősnő történeteivel Marston a kamaszlányok szellemi betevőjéről kívánt gondoskodni, miközben néhány elemző szerint finoman az általa jótékony hatásúnak vélt szexuális dominanciajátékokat, konkrétan a kötözős szexet (!) is népszerűsítette.

Gondoljunk bármit Marston életművéről, Wonder Woman igenis alkalmassá vált a feminista ikon szerepére, éppen ezért fájó, hogy a filmesek azóta sem tudtak méltó adaptációt készíteni kalandjaiból. A bemutatás előtt álló, élőszereplős szuperprodukció hírére kiadott 2009-es rajzfilm is csüggesztően sótlan darab, amelyben csak az antik mítoszok levegőjét árasztó jelenetek érnek valamit – Árész például úgy szabadul ki az amazonok börtönéből, hogy száz évig tartó csábítással édesgeti magához őrét. A modern világunkban bonyolódó cselekmény viszont érdektelen csihipuhiba fullad, mitikus és reális miliő pedig sehogy sem szervesülnek egymáshoz. A fantáziátlan látványvilágról nem érdemes szót ejteni, és a nemi szerepekre tett, kínálkozó megjegyzéseket is a közhelyszótárból másolhatták ki az alkotók. Akit kicsit is érdekel a figura, annak inkább a sötét hangvételű bűnügyi történeteivel nevet szerzett, de az amazonok szigetén is boldoguló Greg Rucka Wonder Woman-képregényeit ajánljuk az ismerkedéshez.

Extrák: Két kisfilm Wonder Womanről, audiokommentár, a következő DC-rajzfilm (Batman és Harley Quinn) ajánlója.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/06 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13245