KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mielőtt megismertelek

Alföldi Nóra

Me Before You – amerikai, 2016. Rendezte: Thea Sharrock. Írta: Jojo Moyes saját regénye alapján. Kép: Remi Adefarasin. Zene: Craig Armstrong. Szereplők: Emilia Clarke (Louisa), Sam Claflin (William), Jenna Coleman (Katrina), Charles Dance (Steven), Vanessa Kirby (Alicia). Gyártó: MGM / New Line Cinema. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 110 perc.

 

Hollywood egyik régi aranyszabálya, hogy célszerű minden sztorit többször is elmesélni, nehogy a néző megfeledkezzen bizonyos örök tanulságokról. Így az sem árt, ha minden felcseperedő lánygeneráció tisztában van azzal a ténnyel, hogy a női lélek kizárólag Hamupipőke-narratívában képes jellemfejlődni. A kontextus lehet romantikus vámpír-történet (lásd Twilight-széria), BDSM-melodráma (Szürke 50 árnyalata-széria), vagy esetleg eutanázia-moratórium. Utóbbival próbálkozik a Mielőtt megismertelek, melyben csupán annyi a csavar, hogy a szőrösszívű, gazdag, kékvér fiú magatehetetlensége egészen direkt, hiszen egy sajnálatos baleset miatt tolószékhez kötött. Az ápolónői feladatok ellátásával megbízott Hamupipőke pedig pont olyan, amilyennek lennie kell: kedves, életvidám, és mivel jóval egyszerűbb közegből jön, mint eleinte mogorva hercege, helyén van az esze, sőt még csinos cipői is vannak, amelyeken át bepillanthatunk színes lelkébe. A képlet a szokásos: az ellentétek vonzzák egymást, az ellenérdekek hamar materializálódnak, a feladat pedig a kemény férfiszív megpuhítása és nyers és csapongó női jellem kivasalása.

Jojo Moyes írónő szép sikerű puhafedelesének banalitása, ha nem is válik a film javára, mindenképpen segít, hogy a mű több fronton is harcot nyerjen. A langyos klisék mentén az alkotóknak sikerül egy meglehetősen kényes morális témát könnyfacsaró vadromantikába burkolniuk, mi több még az is a mű nívóját szolgálja, hogy rendezőnője Thea Sharrock színházi közegből jön – jót tesz az anyagnak a kétdimenziós látványvilág és a finom eszköztelenség. Nem lehet azonban elmenni a tény mellett, hogy a film minden egyes eleme a célt szolgál, hogy a főhősnőt megformáló Trónok harcából szakajtott Emilia Clarke egeket verdeső cukiság-faktora kidomborodjon. Gól: ennél több nem is kell egy jó péntek esti barátnős szipogáshoz, a filmnek tuti helye van bézs-tapétás leányszobákban rendezett pizsama-bulik fő attrakciói közt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12814