KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/április
POSTA
• Lalík Sándor: Talpra Győző! Olvasói levél
• Molnár Klára: Talpra Győző! Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hibaigazítás
FESZTIVÁL
• Hermann István: Nemzeti erkölcstörténet Válaszok és kérdőjelek
FILMSZEMLE
• N. N.: A XV. Magyar Játékfilmszemle díjai
• Hankiss Elemér: Sötét tükör? Jegyzetek a mai magyar filmek társadalomképéről

• Bikácsy Gergely: Póker és guillotine Hatásvadászok
• Szilágyi Ákos: A parasztpolgár Ne sápadj!
• Létay Vera: Szókereskedők Elveszett illúziók
• Gambetti Giacomo: És a hajó megy Fellini beszél új filmjéről
• Báron György: Repülés Kis kiruccanások
• Barna Imre: Hölgyek, opera, ópium, erő Ária egy atlétáért
• Bacsó Péter: Csupa nagybetűvel Szász Péter halálára
• N. N.: Szász Péter (1927–1983) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Gáti Péter: Bombanő
• Jakubovits Anna: Minden fordítva
• Kulcsár Mária: Husszein vére
• Jakubovits Anna: Morfium
• Simándi Júlia: Elefánt-sztori
• Greskovits Béla: Fokhagyma és ananász
• Jakubovits Anna: Talpig olajban
• Gáti Péter: Gary Cooper, ki vagy a mennyekben
• Greskovits Béla: A hét merész kaszkadőr
• Ardai Zoltán: A vadászat
TELEVÍZÓ
• Hajdú János: A planetáris kommunikáció
• Reményi József Tamás: A Himnusz tetszési indexe A februári tévéműsorokról
• Szilágyi János: Mindennapi szignálunk Beszélgetés Ipper Pállal, Matúz Józsefnéval és Elek Jánossal a TV-Híradóról
VITA
• Bernáth László: Televízió, magánvallás nélkül
• Csepeli György: Egy csodalény evilágisága
KÖNYV
• Lajta Gábor: Esztétizálás nélkül Beszélgetések a dokumentumfilmről
KRÓNIKA
• Pánczél György: Bodrossy Félix (1920–1983)

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tagrifti csata

Varga András

 

Líbia, 1911. Az Olasz Királyság csapatai megszállják Tripoli és Benghazi kikötővárosokat. 1928. február. Mussolini intervenciós csapatai Oraziani tábornok vezénylete alatt – megsemmisítő támadásra készülnek a tagrifti kutakat védelmező hazafiak ellen. A fasiszta sereg háromezer katonából áll, többszáz rekvirált teve a sivatagi háborúhoz, ágyúk, gépfegyverek, távírók, és más korszerű hadfelszerelés. Szülőföldjük védelmében az arab ellenállók ócska puskáik mellé csak makacs elszántságukat állíthatják. Négyszázan vannak csupán, egy falunyi ember, nők, gyerekek. Vagyis a harc kimenetele nem lehet kétséges.

Íme a történelmi szituáció, amelynek szabatos, precíz rekonstrukciójára vállalkozik A tagrifti csata című líbiai film. S hogy a nép küzdelme ne csak heroikus általánosságban, de konkrét, emberi közvetlenséggel is ábrázoltassék, az alkotók beleszövik az egyik ellenálló család tagjainak tragikus életét is a mesébe. Ezután már megkísérelhetnék – jó és rossz oldalon egyaránt – eleven figurák megteremtését, de sem Tabuli tanító hősies alakja, sem Graziani tábornok vérengző figurája nem nő egyéniséggé, s ettől a film egésze kissé naiv, iskolás leckefölmondássá szegényedik.

Kár, hogy mindez így történik, mert a szerzők profi elbeszélők módjára ötvözték a kollektíva hősies bukása kapcsán a játékfilm és a narratív dokumentálás eszközeit. Dinamikusan vágott ritmusos képek váltakoznak, szerencsésen kerülve a sivatagi „tájképfestést”. Stílusos a kísérőzene: sőt, nem egyszer épp ez óvja meg a filmet a túlzott pátosztól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6628